Erdélyben, Kisbaconban, a nagy mesemondó és író, Benedek Elek szülőfalujában születtem. Ebből kifolyólag már elemi iskolás koromtól elvarázsolt a mesékben, történetekben hallott magyar nyelv sokszínűsége, és szórványban élő magyarként mérhetetlenül fontossá vált számomra a magyar nemzet, a magyar nyelv és kultúránk iránti elkötelezettség. Ez az elhivatottság pedig azóta is töretlen.

2016-ban a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem Bölcsészettudományi karán, magyar nyelv és irodalom és német nyelv és irodalom szakon diplomáztam. Az ott megszerzett tudást eddig magyar szakos tanárként kamatoztattam, törekedve a magyar nyelv és irodalom élményszerű, felelősségteljes tanítására. Hivatásom mellett különösen fontos szerepet foglal el életemben a zene szeretete, a magyar népzene és a népművészetben való jártasság, amelynek alapjait a székelyudvarhelyi Palló Imre Művészeti Szakközépiskolában fektettem le, és amelyet folyamatosan több zenekarban is gyakorolok. Emellett a Bodvaj Egyesület önkéntes tagjaként közösségépítő, közösségszervező tevékenységekben is részt veszek: táborokat szervezünk, kézműves foglalkozásokat tartunk, nemzetközi ifjúsági cseréken veszünk részt, hagyományőrző tevékenységeknek, a Magyar népmese napján pedig mesebarangolásnak adunk teret. Fontosnak tartom, tartjuk a közösség összetartó erejét és hagyományaink megőrzését. Magyar nyelv és irodalom szakos tanárként, valamint önkéntesként felelősségemnek érzem azt, hogy az általam tanított gyerekek erősíteni tudják magyar nemzeti öntudatukat, és alaposan ismerjék nemzeti örökségünket, hagyományainkat, értékeinket.

A Kőrösi Csoma Sándor Program ösztöndíjasaként a már elsajátított tudást szeretném továbbadni, és bízom benne, hogy a számomra kijelölt, külhonban élő magyar közösség hasznos tagja lehetek, és eddigi tapasztalataimat, lelkesedésemet a diaszpórában élő magyarság javára fordíthatom. Azt vallom, hogy kultúránk, nemzetünk fennmaradásáért tenni kell; hagyományainkat pedig nem ápolni kell, mert nem beteg, hanem éljük meg őket.