Teljes értékű emberré csak úgy válhatunk, ha a folyamatos tanulás, tapasztalatszerzés mellett megőrizzük hagyományainkat, hiszen tudnunk kell, honnan érkeztünk és hová tartunk.
Gyermekkoromban hosszú időt töltöttem egy apró, bakonyi kis faluban, Csabrendeken. Itt éltem át a faluban élő hagyományokat, tapasztaltam meg a népszokásokat- újévköszöntés, farsangolás, húsvéti locsolkodás, májusfaállítás, búcsú, falusi lakodalmak, Szent István ünnepe, szüretelés, karácsony.
Érettségi után a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskolára jártam és földrajz- rajz szakos tanárként diplomáztam. Tanulmányaim során alapos ismereteket szereztem a Kárpát-medence népi kultúrájáról, népművészetéről, földrajzi jellegzetességeiről.
Gyakorló tanárként láttam, hogy milyen nagy hiány van angol szakos tanárból, és mivel mindig is szerettem a nyelveket, 2005-2009 között megszereztem angol tanári diplomámat a Kodolányi János Tanárképző Főiskolán.
Húsz éve tanítok földrajzot, angolt és technikát. Osztályfőnökként mindig is fontosnak tartottam hazánk tájainak, és tágabb környezetünknek megismerését. Ezért sokat kirándulunk itthon és egy pályázat segítségével a szomszédos Ukrajnába is eljutottunk. Az alatt a néhány nap alatt a hazaszeretet, barátság, elfogadás, egyenlőség, tolerancia mindenki számára új értelmet nyert.
Földrajztanárként interaktív módon tanítom Magyarország különleges tájait, természeti értékeit és gazdaságát. Iskolánkban „Főzőszakkört” is vezetek, ahol az aktuális ünnepekhez kapcsolódó, hagyományos magyar ételek elkészítésével ismerkedhetnek meg a diákok. Tapasztalataim szerint a sütés-főzés az egyik leghatékonyabb közösségszervező tevékenység minden korosztály számára.
Iskolánkban nagy hangsúlyt fektetünk a hagyományőrzésre és komplex órák keretében népi játékokat és néptáncot is tanulnak a gyerekek.
Ezt a tudásomat szeretném átadni az angliai magyar közösségnek, ezzel is közelebb vinni őket magyar gyökereikhez.