A Macedóniai Magyarok Teleház Szervezete több mint 20 évvel ezelőtt, 2002-ben alakult meg, és ma már mintegy kétszáz tagja van. A szervezet története a múlt század hetvenes éveiben kezdődött, amikor az anyanemzettől távolszakadt magyarok Macedóniába kerültek, és miután egymásra találtak, először baráti körökben, majd később nyilvános helyeken, kávézókban találkoztak, és ápolták anyanyelvüket és a magyar nemzeti kultúrát.
A Macedón Köztársaság függetlenségének kikiáltása és annak a Magyar Köztársaság általi elismerése egészen új korszakot hozott az itt élő magyarok életébe és szerveződési formájába. A Magyar Köztársaság Szkopjei Nagykövetségének akkori hivatalnokai és a Matáv alkalmazottjai segítették az itteni magyarokat abban, hogy egy legális szervezeti formát hozzanak létre, amelyet a „Macedóniai Magyarok Teleház Szervezete” néven jegyeztek be a civil szervezetek nyilvántartásába.
Az alapító közgyűlést 2003. január 31.-én tartották, összesen 27 alapító taggal. A szervezet első elnökévé Joteva Zsuzsannát választották.
A szervezet célja a magyar kultúra és szellemi vagyon terjesztése; az Észak-Macedónia területén élő magyar származású és magyar kapcsolatokkal rendelkező polgárok érdekeinek egyesítése és képviselete – a magyar irodalom, zene, művészet, hagyományok, valamint a kultúra és sport megóvása, ápolása, terjesztése és fejlesztése céljából; a macedón-magyar szellemi és művelődési kapcsolatok és viszonyok ápolása, hirdetése és fejlesztése; az együttélés és tolerancia eszméinek ápolása, környezetvédelmi, egészségvédelmi és oktatásügyi polgári öntudat hirdetése és fejlesztése, valamint az ezek megvalósítását szolgáló projektek és tevékenységek végrehajtásában való részvétel; humanitárius projektek indítványozása és azok megvalósításában történő együttműködés.
A Macedóniai Magyarok Teleház Szervezetének tagságát ma már nem kizárólag az itt élő magyarok alkotják. Időközben nagy számban csatlakoztak azok a görög származású makedónok is, akik a görög polgárháború következtében a XX. század közepén Magyarországra menekültek, és életük jelentős részét Magyarországon élték le, ott alapítottak családot, és akik Magyarországot második hazájuknak tekintik. Csatlakoznak a szervezethez olyan macedón polgárok is, akik tisztelik a magyar kultúrát és történelmet.
A Teleház tevékenységei
A Szervezet éves munkatervében rendszeresen szerepelnek előadások, rendezvények, műveltségi vetélkedők, az itt született második, sőt harmadik generáció számára alap és középszintű magyar nyelvoktatás és történelmi megemlékezések.
A Szervezet tagjai különösen élénk műfordítói tevékenységet is folytatnak. Paszkal Gilevszki műfordító több mint 50 éves tevékenységéért több magas rangú állami és művészeti kitüntetésben is részesült, és a Magyar Művészeti Akadémia tiszteletbeli tagja címet is elnyerte. A Czinege-Panzov házaspár pedig szintén számos magyar művet fordított le macedón nyelvre. A Szervezet egyik kiemelt feladatának tartja azon helyek és események felkutatását, amelyekben magyar származású emberek nyomot hagytak a macedón nemzeti történelemben. Emléktáblákat helyezett el azokban az utcákban, amelyek magyar történelmi személyiségekről kapták nevüket, például Szkopjéban emléktáblát kapott Petőfi Sándor, Kossuth Lajos és Liszt Ferenc.
2024-ben egy teret avatott a Teleház a macedón fővárosban, amely szintén Petőfi Sándor nevét viseli. A téren a magyar költő és forradalmár mellszobra, valamint egy kopjafa is helyet kapott.
Prilep katonai temetőjében emléktáblát kaptak az első világháború alatt elesett és itt eltemetett magyar katonák. Krusevo városában a szervezet felkutatta az 1956-1957 során ott elhelyezett több mint 300 főnyi magyar menekült történetét, és az ott felvett anyagból a Macedón TV állami csatornája dokumentumfilmet készített, emellett egy emléktábla is őrzi az ’56-os menekültek emlékét ebben a kisvárosban. Krusevóban minden nyáron, a Krusevói Köztársaság 10 Napja rendezvénysorozat keretében az egyik nap mindig magyar nap, amikor a Teleház a magyar kultúrát, gasztronómiát, népzenét és néptáncot hozza el ebbe a macedóniai városba.
Az egyik legfontosabb és legnépesebb rendezvényük a március 15-i ünnepség, a második legnépesebb pedig a disznótor, amit szintén már hagyományosan megtartanak minden évben. De farsangi mulatság, valamint a húsvéti és karácsonyi ünnepkörhöz kapcsolódó foglalkozások, és számos más rendezvény is van a Teleházban. Az utóbbi években például szavalóversenyeket is szervez a Teleház, ezáltal is népszerűsítve a magyar nyelv mellett a magyar irodalmat is. Sütő-főző tanfolyamok is vannak a szervezetben, amelynek keretében a magyar gasztronómia kerül közelebb az itt élő magyarokhoz.
A Teleház Szervezet 2014-ben csatlakozott a Kőrösi Csoma Sándor programhoz. A szervezet jelenlegi elnöke Sutus József, a közgyűlés elnöke Turcsányi Tibor, a szervezet titkára Daszkalovity Miodrag, további elnökségi tagok pedig Csokrevszki Kole, Rudovszka Afrodita, Popovszka Tanja, Gramatikova Danica és Pesevszka Maja. Az elnök és az elnökségi tagok rendszeresen összeülnek, és megbeszélik az esedékes rendezvényeket, valamint ötletekkel állnak elő új programokkal kapcsolatban.
Szkopje
