Közel négy éve vagyok magyar és német szakos tanár Budapesten, mely szülővárosom is. Eddig két alkalommal volt lehetőségem számottevő külföldi tapasztalatot gyűjteni: előbb Németországban tanulhattam fél évet, majd Szlovéniában voltam tanárasszisztens négy hónapon át. Ezek az időszakok erőteljesen hatottak a magyar nyelvvel, irodalmunkkal és a népzenével való viszonyomra. Észrevehetetlen természetességgel váltak bizonyos magyar szövegek, ünnepek, ízek és dallamok megtartó erővé és viszonyítási ponttá számomra. Azt gondolom, hogy mindez még fontosabb, amikor egész közösségekről van szó, ezért is jelentkeztem az ösztöndíjra, mely kereteket biztosíthat ehhez az építkezéshez.

A szívemhez legközelebb álló terület a gyermekekkel való foglalkozás, ezen belül a kirándulások, szakkörök, színpadi előadások és közösségi alkalmak szervezése. Fontosnak tartom, hogy a legkisebbek is élményszerűen fedezhessék fel a világ működését és benne a saját helyüket - hagyományaikat, anyanyelvük izgalmas történetét és jelenét, gyökereiket és személyes erősségeiket.

Helsinkiben az Egyesület munkájába bekapcsolódva célom, hogy megismerjem a finnországi magyarok identitásának sarokköveit, és a magaméit az irodalmon, a nyelveken és közösségformáló programokon keresztül felkínáljam. Azt gondolom, hogy mindez nem pusztán a finnországi hónapokat fogja meghatározni, hanem azt követően az itthoni további pedagógusi munkámat is.