Borsod megyei katolikus család legidősebb gyermekeként kerültem Miskolcra, a Fényi Gyula Jezsuita Gimnáziumba, ami életem rendkívül meghatározó szakasza volt. Egyrészt 2007 óta cserkészkedem, emellett megtaláltam az engem érdeklő tudományágat (földrajz), megtanultam csapatban dolgozni (cserkészet, énekkar, kézilabda), illetve csoportot vezetni (őrsvezetés, lelkigyakorlatok). Egy iskolai csereprogrammal hat hetet Cleveland városában tölthettem, ahol a helyi magyar cserkész- és regöscsapat életébe is aktívan bekapcsolódtam. Az ott szerzett tapasztalatok sokáig elkísértek, akkor hallottam először a Kőrösi Csoma Sándor Programról, és úgy gondoltam, egy nap szívesen belevágnék ebbe a szolgálatba.

A középiskola után Budapestre kerültem – egyrészt az ELTE földtudomány alapszakán kezdtem meg egyetemi tanulmányaimat, másrészt a Szent Ignác Jezsuita Szakkollégium hallgatója lettem. Az egyetemen elmélyültem a geográfia rejtelmeiben, és idén nyár elején megszereztem alapszakos diplomámat. A szakkollégiumban a közösség alulról szerveződve alakítja az év menetét, itt rengeteg gyakorlatot szereztem közösségi programok szervezésében, emellett három éven keresztül a kollégium futballcsapatának kapitánya voltam. Biztos vagyok benne, hogy bőséges szervezői tapasztalatomat, sportszeretetemet és csoportvezetői képességeimet a stuttgarti és ulmi magyarok szolgálatára tudom fordítani.

Cserkészként elvégeztem az őrsvezetőképzőt, később mamelukként és kiképzőként is szolgáltam. Az elmúlt években a csapattáborok megszervezésében és lebonyolításában segédkeztem egyrészt mint a Törzs tagja, másrészt mint altáborparancsnok. Várom, hogy vezetőként csatlakozhassak a Dobó István cserkészcsapathoz, és kilenc hónapon át velük, illetve értük dolgozhassak.