Fánkevő verseny és busójárás a farsangfarkán
A mulatság a jelmezbe öltözött gyerekek bemutatkozásával kezdődött, ki-ki elmondta, hogy ezen a jeles estén kinek a bőrébe bújt bele. Volt ott róka, nyuszi, cica, jótündér, de varázsló is, ember is és asszony is. Aztán móka-móka után, egymást követték a hagyományos népi gyerekjátékok, a fazékkergetős "tyúk-ütés", a kalapos "seggbálozás" és a székfoglaló. A sok mozgástól, nevetéstől és játéktól mindenki jól elfáradt és talán egy kicsit meg is éhesedett, ezért ideje volt már egy kis falatozásnak. Farsang lévén, ez sem a megszokott módon történt. A gyerekek nem az asztal mellett ettek, és nem is kézzel, ahogy megszokhatták, hanem cérnákon függő fánkokat kaptak, melyeket a kezük használata nélkül kellett elfogyasztaniuk. Ez volt az est fénypontja: a fánkevő verseny. Nagy lelkesedéssel térdeltek a függő fánkok alá, hogy aztán ki-ki a maga módján bírkózzon meg a próbával. Kreativításból nem volt hiány, a fánk kinek lassabban, kinek gyorsabban, de mind elfogyott. Akik gyorsabbak voltak, azok odaálltak a még küzdő társaik mögé és hangos kiáltásokkal bátorították őket. Végül minden gyerek felfalta a részét. Ezen az estén a fánkok voltak a vesztesek, mert mind egy szálig elfogytak. Lett is ettől nagy öröm, vígasság, de nem tartott sokáig, mert betoppant egy váratlan vendég, egy busó, aki nagy zajt csapva próbálta elrontani a farsangozók kedvét. Ám a gyerekek sem hagyták magukat, kerepelőket, kolompokat, csengőket és füttyöket ragadtak és közös erővel olyan nagy zajt csaptak, hogy zengett bele az egész ház, talán még az ablakok is megremegtek. Szóltak a csengők, a kolompok és a gyerekek szaladtak, kergették a busót és vele együtt kergették a telet és a hideget is, hogy minél hamarabb elmenjen. Nagy harc ez itt, Winnipegben, ahol a tél valóban tél, a hó valóban hó és a hideg, az nagyon hideg. Ezeknek a gyerekeknek ez nem tréfa, a világ egyik leghidegebb városában élnek, ezért minden erejüket össze kellett szedni, hogy távozásra késztessék a telet. Végül a busó is megfutamodott és elhagyta a mulatozó társaságot. Reméljük, hogy a tél is követi a példáját!
Ha már a busókergetés ilyen jól sikerült, a vígasságot sem lehetett abbahagyni. A gyerekek tovább játszódtak, táncoltak, seprűvel kergették a kígyó farkát és ... megülték a farsang farkát.
