Megkezdődött az Ars Sacra Fesztivál Bécsben
„A diaszpóra magyarsága számára óriási lehetőség az Ars Sacra Fesztivál programsorozat, hiszen mind a hazai, mind a külhonban élő művészek megoszthatják az érdeklődőkkel azt a kulturális örökséget, amelyet a legkülönfélébb területeken képviselnek“, mondta el Varga János rektor atya.
Az idei Ars Sacra Fesztivál mottója Jeremiás próféta szavait idézi: „Ne féljetek” (Jer 42, 11). A próféta ma is időszerű felszólítása arra bátorítja a kulturális örökséget gyarapító művészetek hordozóit, hogy merjenek az egyazon forrásból meríteni: hiszen a világról alkotott képünk az örök Alkotó alkotótársainak művei által képes igazán teljessé válni, hogy valamelyest kifejezzék a kifejezhetetlent. A „Ne féljetek” buzdítás célja lehet, hogy megismerjük, feltárjuk a művészet misztérium jellégét. Ezekre utalnak a művészetben használt reálszimbólumok is. A „Ne féljetek” – buzdítás az emberi hivatás széles és színes palettáján arra hív, hogy merjünk igent mondani a felismert Isten akaratára, merjük kibontakoztatni a bennünk rejlő isteni szépséget, jóságot, igazságot és szentséget. Hogy hogyan lehetséges mindez, egy-két vonását megismerhetjük Vencser László atya könyvbemutatója kapcsán is.
2017. szeptember 16-án a 17 órától kezdődő szentmisével hivatalosan is megnyitottuk az Ars Sacra Fesztivál egy hetes rendezvénysorozatát. A szentmise főcelebránsa Vencser László atya, az ausztriai idegen nyelvű katolikus lelkészségek országos igazgatója volt, aki idén június 17-én ünnepelte 70. születésnapját, valamint szeptember 12-én pappá szentelésének 46. évfordulóját. A szentmisén koncelebrált a házigazda, Varga János rektor, valamint Pál László püspöki vikárius és kismartoni magyar lelkész.
Vencser László köszöntőjében felidézte, hogy június 20-án szülőfalujában Gyergyóditróban szentmise keretében 120 paptestvérével ünnepelte meg a kerek évfordulót. Pályája kezdetén mint gyulafehérvári morálteológiai tanár, vicerektor számos papnövendéknek volt biztos jel és tanú a nehéz időkben, akik közül mintegy kilencven egykori tanítvánnyal, mára paptestvéreivel ünnepelt együtt. Hálaadásának méltó helyszíne volt Bécs, hiszen papi személye az elmúlt évtizedekben nagyon sok helyen ismertté vált Ausztriában, sokoldalú tevékenységével több helyen is szolgálta Isten népét.
Szentbeszédében utalt arra, hogy mint Isten és az ő népének szolgája, a pap és a hívők közössége is Isten tulajdonának számít. „A pap mint Istennek lefoglalt embere, aki hivatásában egészen sajátos meghívást és küldetést kapott az evangélium hirdetésére, és ráirányítja a hívő közösség tagjainak figyelmét arra, hogy ez az isteni tulajdon nem teher, vagy elnyomás, hanem meghívás a teremtett világ felfedezésére, az Isten akaratával való együttműködésre, aki az emberi szívek legjobb ismerője"- fogalmazott.
A szentmise végén közösen elénekeltük a magyar himnuszt, nemzeti imánkat kérve Isten áldását anyaországunkra, és a világban élő minden magyarra. A himnuszról most bemutatott Értékeink útján című könyvében így vall egyik beszédében: „Meggyőződésem, hogy nemzeti imánk eléneklése az idegenben különös módon segít nemzeti önazonosságunk megőrzésében, miközben a befogadó társadalomba és egyházba való beilleszkedésünket egyáltalán nem akadályozza. Felemeli viszont a lelket Istenhez és szétszórtságunkban összekovácsol bennünket. Legyen tehát fontos mindig a kérés Isten felé, hogy áldjon meg minket, mert szükségünk van arra, hogy rajtunk legyen az Ő áldó keze, a Kárpát-medencében, Nyugat-Európában és szerte a nagyvilágban egyaránt.”
A szentmise ünnepélyes áldása után, a Pázmáneum dísztermében került sor Vencser László magánkiadásában megjelent, Értékeink útján – Szentbeszédek, előadások, írások, valamint a kolozsvári Verbum által kiadott, Távol és közel – A hetvenéves Vencser László köszöntése című születésnapi kötetek bemutatójára. Az ünnepelttel Varga Gabriella újságíró, a Jakab Antal Keresztény Kör társalapító-társelnöke, a gyűjteménykötet szerkesztője és a köszöntőkiadvány szerkesztői munkatársa, volt bécsi Kőrösi-ösztöndíjas beszélgetett.
Vencser László legutóbbi válogatáskötetének „Hittel a holnapért” megjelenése óta eltelt hét évből hetven írást, szentbeszédet gyűjtött össze. Az „Értékeink útján” című kötetének előszavában így ír: „A könyv az elmúlt hét év során született írásokból, előadásokból, beszédekből nyújt válogatást. Szerepelnek benne Márton Áron és Jakab Antal volt nagy püspökeinkkel kapcsolatos visszaemlékezések, továbbá olyan írások, amelyek a figyelmet Pálfi Géza, Hajdó István és P. András Imre életére irányítják, a Gyulafehérvári Főegyházmegye szülötteire, akik munkájukkal népünket, egyházunkat szolgálták.”
A kötetben helyet kaptak továbbá jubileumi, alkalmi szentbeszédek is köztük a Mindszenty József bíboros, hercegprímásról szóló megemlékezés, Valentiny Géza prelátus emlékmiséjének beszéde, vagy az ausztriai diaszpóra magyarsághoz szóló beszédek, amelyek az évente megszervezett Bécsi Csíksomlyói Búcsúk alkalmával hangoztak el. A kötet ugyanakkor számos aktualitásra is reflektál: kitért a Szent László emlékév apropóján országépítő királyunkra, valamint a migrációra, amit kihívásként és útkeresésként definiál.
A rendezvényen a „Távol és közel” című kötetet is megismerhette a közönség, amely a kolozsvári Verbum kiadó gondozásában, Szőcs Csaba igazgató szerkesztésével jelent meg a hetvenéves Vencser László atya tiszteletére, egykori diákjai, munkatársai, barátai közreműködésével, akik valamilyen formában végig kísérték eddigi életét. Az alkalmat különösen is ünnepélyessé tette, hogy a kötet szerzői közül Varga János rektor atya, és Pál László atya személyesen is felolvasták az ünnepeltnek köszöntő beszédeiket.
A könyvbemutatón nagyon sok, a diaszpórában, Bécsben élő magyar részt vett, aki ismeri, szereti a köszöntöttet, hogy ezáltal is kifejezze tiszteletét és háláját Vencser atya áldozatos papi szolgálatáért. A rendezvény végén az egy szív és lélek közösségében felhangzott a Boldogasszony anyánk és a Székely himnusz.
Vencser László az utóbbi években Európa öt országának, tizenhárom egyházmegyéjének negyvenhárom településén több, mint hetven emlékprogramot szervezett és tartott, és rendszeresen járja Erdély és Ausztria mellett a nyugati diaszpórát is, különböző egyházi és kulturális események, rendezvények kezdeményezője- és szervezőjeként vagy meghívott előadójaként, mindezt osztrák hivatalainak vezetése mellett.
Példamutató élete arra hív és kötelez mindannyiunkat, hogy hivatásunk kiteljesítésével saját helyünkön segítsük és erősítsük a nemzeti összetartozást és a magyarság szolgálatát.
Mi, akik tiszteljük és szeretjük Vencser László atyát, életére Isten áldását kérjük, hogy a továbbiakban is egészségben és jó erőben szolgálhassa Istent és egyházának hívő közösségeit. Isten éltesse sokáig!
Fotók: Varga Gabriella, Varga János
Kapcsolódó cikkek:
http://volksgruppen.orf.at/magyarok/stories/2865707/
http://volksgruppen.orf.at/magyarok/stories/2866765/
Cseh Csaba – Kaláka-Klub KCSP-ösztöndíjasa
