Már az odaút is kalandosra sikerült, hiszen egy kanyargós földúton közelítettük meg a túra kiindulópontját, ahol szinte alig fért el két autó egymás mellett. A hátizsákokat feltöltöttük finomságokkal, naptej, sapka, a túracipőket lemostuk és már ott is álltunk az első, véget nem érőnek tűnő lépcsősor előtt.
Nem kellett sokáig gyalogolnunk, amikor az egyik gyerek elkiáltotta magát: "Éhes vagyok!" Ez volt a jel, hogy előkerüljenek az első motiváló nasiadagok. Kekszek és gyümölcsök segítettek továbblendülni a felfelé vezető úton. Beszélgettünk, nevettünk, amikor épp nem lihegtünk, mert bizony a lépcsőzés próbára tette a felnőttek és gyerekek lábát is.
Amikor már nagyon fáradtnak éreztük magunkat megöleltünk néhány fát. Gyerekkoromban az osztályfőnököm mindig azt mondta, hogy a fák ölelése energiát ad. Ki tudja, hogy tényleg működik-e, de a gyerekek örömmel ölelgették őket, és újult erővel szaladtak tovább a lépcsőkön.
Majd felértünk a csúcsra. Gyönyörű kilátás tárult elénk, a távolban a tenger csillogott, alattunk zöldellő táj, a kék ég és a nap pedig csak fokozta az élményt. Megpihentünk egy padon, ettünk, ittunk, és természetesen készült egy közös fotó is, bizonyítékként, hogy valóban meghódítottuk a csúcsot.
A lefelé vezető út során mindenki elgondolkodott, vajon felfelé vagy lefelé nehezebb-e. Ekkor a gyerekek kiszúrtak egy apró gyíkot az ösvény szélén, nemcsak észrevették, hanem meg is fogták. El is nevezték George-nak, és mivel egyöntetű döntés született, hogy nem hagyjuk ott, ő is csatlakozott hozzánk a túra hátralévő részére. George kézről kézre mászva kirándult velünk. Később kapott egy saját dobozt is egy almacsutkával, hátha megéhezne.
Miután visszaértünk a parkolóba, a gyerekek kérésére még nem indultunk haza, hanem piknikfelszerelésünkkel átvonultunk a partra. A maradék nasikat elfogyasztottuk, majd elkezdődött a kagylógyűjtés és a part felfedezése. A lányok különösen büszkék voltak a gyönyörű, lila kagylókra, amiket találtak.
A délután további részében labdáztunk, futkároztunk, és persze ügyeltünk George-ra is, aki időközben teljes jogú tagja lett a közösségnek. Egy igazán tartalmas, örömteli napot töltöttünk együtt a gyerekek - felnőttek és egy gyík társaságában.
