I. Schunda Vencel József Emlékkoncert Prága-Dubeč-ben
Hangszeripar az Osztrák-Magyar Monarchiában
Schunda Vencel József cseh származású hangszerkészítő az Osztrák - Magyar Monarchia valaha élt egyik legsikeresebb és legjelentősebb hangszerészének, a századforduló legnagyobb hangszergyárosának, a pedálcimbalom és a tárogató feltalálójának öröksége: a pedálcimbalom feltalálása nem csupán egy hangszeripari, forradalmi teljesítmény és sikertörténet volt, hanem az első pedálcimbalom feltalálása óta (1874) egy nemzetek feletti, zenetörténeti jelentőségű, egyedülálló közép-európai kulturális teljesítmény született.
Mára nemzeti hangszerünk, a pedálos cimbalom a különböző zenei műfaji határokat áttörve és a különböző népek zenei kultúrájába belesimulva, egy modern szóló és kamarazenei, állandóan megújulni képes karizmatikus hangszer lett. Az esemény felhívja a figyelmet a magyar pedálcimbalom gyártáskultúrájára az elmúlt 150 évben, valamint bemutatja a cimbalomművészek világszínvonalú teljesítményét, amely mára - kimondatlanul is - nemzetközileg elismert közép-európai kulturális örökség, hiszen a magyar vonószenekari hagyományba beépült cimbalom 2022-ben az UNESCO Világörökség része lett.
Habár a cimbalom eredetileg népi hangszer volt, Schunda forradalmi újításainak köszönhetően a magyar pedálcimbalom bekerülhetett a világ komolyzenei vérkeringésébe is. Az Osztrák-Magyar Monarchia egyik legnagyobb hangszergyárát hozta létre Budapesten, ahol szabadalmaztatta találmányát. Maga Liszt Ferenc is nagy rajongója volt a hangszernek.
Szakmai kerekasztal beszélgetés
A magyar pedálcimbalom 2016 óta hungarikum, Magyarországon azonban csak két hangszerkészítő mester maradt, akik ápolják és őrzik a hangszer készítésének 150 éves hagyományát, Schunda és Bohák Lajos hangszeripari örökségét.
A mesterség népszerűsítésének érdekében a Schunda Baráti Kör szervezésében egy szakmai kerekasztal-beszélgetés is megvalósult április 27-én az emlékkoncert előtt. Magyar és cseh oldalról is képviseltették magukat hangszerészek, múzeumi szakemberek és cimbalom művészek is.
A Magyar Nemzeti Múzeumból a Schunda család örökségét gondozó Dr. Radnóti Klára ismertette a család történetét és a hangszergyár korabeli jelentőségét. Nagy Ákos cimbalomkészítő mester a pedálcimbalom születését, valamint a magyarországi cimbalomkészítés jelenlegi helyzetét mutatta be.
Jiři Galuska “A cimbalomkészítés helyzete ma Csehországban” címmel tartott rövid előadást. Balogh Kálmán cimbalomművész az elmúlt 100 év cimbalom-előadóművészeti teljesítményéről és első cimbalomiskoláról beszélt. Mgr. Tereza Žůrková, Ph. D. Cseh Zene Múzeumának hangszer gyűjtemény kezelője és Mgr. Lucie Jirglová muzikológus előadásukban Cseh Zene Múzeum szakmai munkájáról számolt be. A moderált beszélgetés célja az együttműködés lehetőségeinek feltárása volt.
A cimbalom ezer arca
Az emlékkoncertet Jaroslav Tosil, Dubeč polgármestere nyitotta meg, valamint Kassai Hajnal, a Liszt Intézet igazgatója is néhány szóban méltatta a rendezvényt. A szervező Schunda Baráti Kör célja az volt, hogy a koncerten a cimbalom sokoldalúságát mutassák be, különböző műfajokból érkező előadókon keresztül.
Viktor Janostín cseh hegedűművész és zenekara a prágai Huzavonó Zenekarral három közös produkciót mutattak be. Cseh-morva és magyar dallampárokat hallhatott a nagyérdemű egy különleges zenei fúzióban, ahol természetesen a cimbalomé volt a főszerep.
Paulina Skodová szlovák cimbalomművész előadásában egy fantáziát hallhatott a közönség Csajkovszkij Jevgenyij Anyegin című operájának témáira, ezen kívül szlovák népdal-variációkat is játszott. Könnyed és egyben virtuóz játékával bizonyította, hogy a magyar pedálcimbalom a komolyzene világában is megállja a helyét.
Balogh Kálmán Magyar Örökség és Príma-Primissima díjas cimbalomművész György Mihály gitárművész közreműködésével a világzene legjavából adott kóstolót a hallgatóságnak.
Kiállítás és táncház
A koncert egyik kísérőprogramja Jan Kačer morva cimbalomművész és néprajzkutató Fenomén Cimbál című kiállítása, volt amelynek a különlegessége az volt, hogy a cseh nyelvű közönségnek bemutatta röviden a cimbalom történetét, fajtáit és a különböző csehországi hangszerkészítő mestereket.
A nap záró eseménye a morva és magyar táncház volt, amelyen meglepetésünkre helyi érdeklődők is részt vettek. Ez azért nagy teljesítmény, mivel Prágában félévente vannak magyar és szlovák táncházak, s kulturálisan idegen számukra ez a fajta városi szórakozási forma, ennek ellenére nagy érdeklődéssel és aktívan részt vettek a helyiek és a prágai vendégek az eseményen.
Célunk, hogy hagyományteremtő céllal, hasonló érdeklődés mellett jövőre is megtartsuk a Prága-Dubeci Cimbalomkoncertet.
