VIDEÓ
Nemrégiben került a látószögembe egy 2015-ös magyar film: „Anyám és más futóbolondok a családból” címmel. A Fekete Ibolya által írt és rendezett film egy partiumi család történetén keresztül mutatja be, hogyan söpört végig a 20. század a magyar társadalmon. Családokat szakított szét, értékes embereket sodort perifériára és üldözött el a szülőföldjéről. A tragikus eseményeket bemutató alkotás azért nem hagyja, hogy a generációkon keresztül hurcolt szorongásaink csapdájában ragadjunk: csípős humorral fűszerezi és oldja fel a nézőkben a tehetetlenség feszültségét.
“Szép életet éltem, de igen zajos életet…”
Poljáková Tányát, vagy ahogyan a barátai szólítják, Tánya nénit az ostravai magyar klubban ismertem meg. „Az Írónőnk” – így mutatták be nekem. Tánya néninek az elmúlt 15 évben két novelláskötete is megjelent a Cseh-és Morvaországi Magyarok Szövetsége gondozásában Családi Históriák és Családi históriák II. címmel.
A két világháború között született Munkácson, később a család áttelepült Makóra, ahol Tánya néni a tanulmányait folytatta. Első férjével Kassára költözött, majd onnan Morvaországba került. Amikor elolvastam az életrajzát, azonnal eszembe jutott Fekete Ibolya filmje. Történeteit olvasva pedig világossá vált számomra, hogy ő annak a 20. századnak a krónikása, amelyet én csak a történelemkönyvekből ismerek ugyan, de ugyanúgy magamban hordozok, mint ő.
Tánya néni ugyanazzal a humorral közelíti meg családjának történetét, ahogyan Fekete Ibolya teszi a filmben. Elbeszélésein keresztül az olvasó találhat némi gyógyírt azokra a ki nem mondott sebekre, amelyeket a történelem ejtett megannyi család élet-fonalán.
Poljáková Tányával Jenei János készített interjút 2018-ban:
Borítókép: Jenei János
