Május 7-én, bizony, éppen ez történt.
A szóbeli magyarázatok két nyelven hangoztak el, hogy szélesebb körben bevonhassuk az érdeklődőket. Köszönet érte mentorunknak, Kerekes Miklósnak! A táncok közötti szünetekben, kis pihenés közben csujogatásokat, táncszókat is tanultunk, amik szorosan hozzákapcsolódnak a jókedvű táncmulatságok hangulatához. Egy hosszabb szünetet is beiktattunk az online táncház közepe felé, amit arra használtunk fel, hogy egy prezentációban röviden bemutassuk a moldvai csángók történelmi szerepét, szót ejtettünk táncaik eredetéről, valamint annak fontosságáról, hogy elszigetelt helyzetük okán a magyar kultúrát, nyelvet és néphagyományt egyedülállóan régies és archaikus formában őrizték meg mind a mai napig. Sok más mellett, ezért is hálával és nagyra becsüléssel gondolhatunk rájuk. 
Viseletüket képekben is bemutathattuk azoknak, aki figyelemmel kísérték a kis összefoglalónkat. Ezután újra a táncé volt a főszerep, a táncház végére pedig játékos, ritmikus mozgásformákat tartogattunk. Nagyon örültünk a sok résztvevőnek, és annak, hogy sokféle közösségből érkeztek az emberek. Voltak cserkészek, táncosok, tanárok, családok Argentínából és Uruguayból is. Minden korosztály képviseltette magát. Különleges, elsőre szokatlan élmény volt ennyi figyelő szempárral külön-külön, de mégis együtt lenni. Örömmel tapasztaltuk, hogy a táncház közben nagyon közvetlen, kedves hangulat alakult ki, számunkra is jól estek a köszönő szavak és az érdeklődő tekintetek, de legfőképp az aktív részvétel. Jó volt látni, ahogy a táncház végén, miután megköszöntük, hogy ennyien megtiszteltek minket figyelmükkel, az elköszönés után is még jó negyedórán át tartott a konferenciahívás, a személyes beszélgetések és üdvözletek miatt. Kiváló alkalom volt arra, hogy távoli barátok láthatták és hallhatták egymást. Láthatóan mindannyian nagyon vágyunk már a személyes találkozásokra.
Az érdeklődésre való tekintettel a táncházat kéthetente szervezzük meg, a második alkalomra május 21-én került sor, ahol már Brazíliából és Chiléből is jelentkeztek be magyarok. Ezen az alkalmon ismételtünk és új táncokat is tanultunk, a hosszabb szünet alatti előadás témája pedig a moldvai hangszerek és a tánczene volt. Egy váratlan felajánlásnak köszönhetően mentorhelyettesünk, Edi Bonapartian élőzenei bemutatóval is tarkította az előadásunkat, a moldvai csángók jellegzetes fafúvós hangszerén, a tilinkón, majd az ötlyukú kavalon és a hatlyukú furulyán is játszott nekünk.
