Augusztus 25-én Szent Istvánt és felemelő hagyatékát ünnepeltük
Június végi érkezésem óta legfontosabb feladataim közé tartozott az ünnepség koordinálása és megszervezése. A program kialakítása viszonylag hamar megtörtént, de ezt egy nagy hagyományokkal rendelkező diaszpóra közösségébe kellett beültetnem, melynek sajátos jegyei vannak. Sokan például ilyenkor látogatnak haza vagy melegebb tájakra, így a közösség több aktív tagja kiesett a számításaimból. Szerencsére segítség azért így is érkezett és lassan, de biztosan összeállt az ünnepség terve, illetve a fellépők sora. Változatos és felemelő pillanatokat szerettem volna szerezni, így próza, líra, dramaturgia, tánc és ének is helyett kapott a programban. Külön öröm volt, hogy a cserkészektől és három különböző tánccsoportból is voltak fellépőink, Albert Károllyal és Hiennel gazdagodva, akik egyénileg is felléptek egy csodás kalocsai táncbemutatóval. Az egyéni előadások sorában Balla Ferenc és fia, Dániel egymás mellett szavaltak, melyet egy szimbólumnak tekintek, hiszen az új és a korábbi generáció együtt jelent meg a színpadon. Személyes kedvencem volt Csernátonyi László előadása, aki Szent István Intelmeiből adott elő részleteket. Számomra is megdöbbentő volt, hogy az 1027-ben írt királyi tanácsok még ma is milyen időszerűek és jelentőségteljesek.
Az énekek sorát Kormányos Ildikó indította, akit nehéz helyzet elé állítottam. Első fellépőként, minden kíséret nélkül adta elő az Ó, Szent István dicsértessél című népéneket, amely az egyik legszebb és emelkedett imánk Szent Istvánhoz. Érezhető volt, hogy Ildikót is megérintette ez a dal és ez megteremtette a hangulatot az egész rendezvényhez. Szép pillanat volt, amikor a közösség református és evangélikus lelkésze is fellépett a színpadra és imádkoztak az új kenyér felett. A főkonzul, Dr. Kálmán László zárta rendezvényünket, saját hagyományteremtő gesztusával. A közösség két kiemelkedő, a magyarság megmaradásáért sokat tevő tagjának kitüntetést nyújtott át. Megható percek voltak ezek is! Idén Erdős Rozália és Svak László kapták ezt az elismerést, mindketten a magyaros ételek elkészítésének mesterei és a magyar rendezvények során több száz embert örvendeztetnek meg a hazai ízekkel.
Ösztöndíjas társaimnak is nagy elismerés, hogy ilyen nagy lelkesedéssel vetették bele magukat a munkába. Kalocsai Alexandra a konferálást vállalta magára, Bodor Viktória a cserkészek programját, Takács István és Rózsa Sára pedig csodálatos koreográfiát alkotott és tanított be a táncosoknak.
Végezetül pedig hatalmas köszönet a Magyar Ház vezetőjének és mentoromnak, Marót Mártának, illetve a Központ gondnokának, Liptai Róbertnek, aki egy percig sem hagyott magamra a hangkeverő asztalnál és végig ügyelt a mikrofonok és hangszórók működésére. Így sikerült minden nagyobb technikai probléma nélkül lebonyolítanunk ezt az igazán szép és lélekemelő ünnepet.
