Történelmi széleken
Az estre érkezőket Deák Ernő, a Bécsi Napló főszerkesztője köszöntötte, felelevenítve a korábbi években megrendezett hasonló találkozókat. Az est moderátora, Ádám Ágnes könyvrestaurátor, az Osztrák Nemzeti Könyvtár munkatársa külön köszöntötte a lap szerkesztőit, Böröndi Lajost, a lap kiadóját, Görföl Jenő főszerkesztőt, valamint Balassa Tamás fotóművészt.
Ádám Ágnes bevezetésképpen a 2008-ban induló folyóirat első számából idézte Görföl Jenő sorait, majd Farkas István piarista szerzetes gondolatait osztotta meg a hallgatósággal. Farkas István a 10 évvel ezelőtti indulás kapcsán többek között a Szentlélek erejét említette meg. Ádám Ágnes az idézetek segítségével a folyóirat indulásáról kérdezte elsőként Böröndi Lajost, aki elmondta: egy dunaszigeti kertben merült fel elsőként egy olyan folyóirat megalapításának az ötlete, amely összefogná a magyar lakta történelmi régiót, a magyar-szlovák-osztrák hármashatár menti területeket, Csallóközt, Mátyusföldet, a Kisalföldet, Burgenlandot, Pozsony és Bécs környékét.
Ádám Ágnes második kérdésében a folyóirat tematikájára kérdezett rá, amellyel kapcsolatban Görföl Jenő elmondta: a folyóiratot lehet „politikainak” is tartani, abban az értelemben, hogy minden betűje „politikum”, amely alatt azonban nem a pártok szerinti diskurzust kell érteni. Böröndi Lajos hozzátette: a folyóirat konzervatív, értékőrző szerepet is felvállal, amelyet az a rádöbbenés motivál, hogy egy történelmi vármegye középpontjában élnek, ahol a múlt és a jelen egyszerre hatja át egymást. Ebből a gazdagságból szerettek volna megosztani valamit, utánajárni a múlt örökségének. A szerkesztők az esten hangsúlyozták, hogy olyan fórumot szerettek volna létrehozni, amely a határszéli magyarság kultúrkincseit teszi megismerhetővé, így előszeretettel foglalkoznak a régió településeinek múltjával és mutatják be azok kulturális, művészeti értékeit. Ezzel kapcsolatban Böröndi Lajos és Görföl Jenő több emblematikus utazást is megemlített, amelyet Felvidék-szerte tettek az évek során.
Görföl Jenő a moderátor egy későbbi kérdése kapcsán, saját emlékeiből merítve azt is megosztotta, hogy a Tátra magaslatairól beláthatóvá válik az egykori történelmi Magyarország. Ennek a rálátásnak a tapasztalatát is tükrözi tehát a Szél-járás, amellyel kapcsolatban a szerkesztők úgy nyilatkoztak, hogy a lap lehetőséget ad a találkozásokra azok között, akik írják és szerkesztik, továbbá a barátság egy megnyilvánulási formája. Balassa Tamás Ádám Ágnes kérdésére elmondta: a Szél-járás a hazaszeretetről, a kapcsolatok ápolásáról is szól.
Az est folyamán megemlítették a tavalyi Szent László-emlékév alkalmából kiadott ünnepi Szél-járás kötetet, amely a mai Szlovákia területén található összes Szent László ábrázolást bemutatja. Ehhez hasonlóan, az idei Mátyás király-emlékévben is tematikus számban foglalkoznak majd a felvidéki Mátyás-emlékekkel, így például Holló Barnabás Gömörben látható kapás Mátyás király szobrával.
A honismerettel, képzőművészettel, közművelődéssel foglalkozó lap bécsi bemutatóján Oprea Nicoleta bécsi zongoraművész Bartók Béla Három Csík megyei népdal, valamint Liszt Ferenc Szürke felhők című műveit adta elő.
