Southend: egy fesztivál margójára

Közösségi születésnap

/ Tompos Krisztina /
tompos.krisztina képe
„Tényleg vége? Máris?” Talán sokunk gondolata volt ez május 12-én, egy nappal az első Southendi Magyar Fesztivál után, ami az önkéntesek, a fellépők, a kézműves kiállítók és a magyaros ételeket és italokat kínáló vállalkozók együttes munkájának köszönhetően olyan remekül sikerült, ahogy azt megálmodtuk. Sőt még annál is jobban, mert egymást lelkesítve, közösen valósítottuk meg mindezt.
Magyar kézműves termékekÖnkéntesekA Southendi néptánccsoport felnőtt csapataCsillagszeműek Anglia Néptáncműhely

Nem volt véletlenszerű a dátum, ezen a napon ugyanis a Southendi Magyar Közösség fennállását is ünnepeltük, amely már több mint egy évtizede fogja össze a Southend-on-Sea városában és környékén élő magyarokat, hivatalos szervezetté válására pedig éppen 5 éve, május 11-én került sor.

Május 11-én, már kora reggel ott állt az önkéntesek csapata, hogy berendezze az egykori halászfalu, Leigh-on-Sea egyik terét, a Strand Wharf-ot, ami otthont adott a fesztiválnak. Sorban érkeztek a kézműves kiállítók, vendéglátó vállalkozók is, akik szintén részt vettek a munkában, így hamar elkészült az a helyszín, ahova színes, magyaros programokkal vártuk az érdeklődőket. 11 órakor Káldi Attila, a Közösség elnökének megnyitója után színpadra is lépett az első csapat, a Szemerédi Léda által vezetett Southendi Magyar Dalárda, akik a nap folyamán több dalcsokorral is megörvendeztették a közönséget. Repertoárjukban a verbunkos és katonadaloktól kezdve a népdalokon át megzenésített magyar versekig sokféle stílus képviseltette magát. Mindjárt utánuk egy újabb helyi csoport következett, a Southendi néptáncosok gyerek és felnőtt csapata, akik nagy izgalommal készültek a fellépésre és ehhez mérten szívüket-lelküket beletették a műsorba. A kicsik gyerekjátékokat és népdalokat adtak elő, a felnőttek pedig a Keleti-Kárpátokon túlra kalauzolták a nézőket és az itt élő moldvai magyarság kör- és párostáncaiból válogattak koreográfiájukba. A néptáncot népzene követte a Folktone Banda képviseletében, melynek tagjai több tájegység magyar dallamait is felvillantották előadásukban. Később ők húzták a talpalávalót a Hunique Dance londoni néptáncegyüttes táncosainak is, akik ördöngösfüzesi koreográfiájukban a lányok gyors forgásával és a férfiak látványos, csapásos figuráival mindenkit elkápráztattak. Az ezután következő felcsíki tánc dobogásai, ropogtatásai próbára tették még a mobil színpadot is, ami talán nem volt teljesen felkészülve a magyar néptánc vehemenciájára. A Hunique tagjai nem érték be ennyivel, a közönséget is táncba csalogatták és hamarosan gyerekek és felnőttek együtt ropták a téren. Virtuskodásban a kicsik részéről sem volt hiány: ezután lépett a színpadra a Csillagszeműek Anglia gyerektánccsoport, akiknek ügyessége az előttük szereplő felnőtt táncosokéval vetekedett. A Paládi-Kovács Krisztina által vezetett csapat egészen Guildfordból utazott hozzánk. A legkisebbeknek a Futó Ákos által vezetett Cambridge-i székhelyű Paprika Puppet Theatre csalt mosolyt az arcára vidám hangulatú bábelőadásával.

A program és a rendezvény zárása igazán pörgősre sikerült, vendégünk volt ugyanis az angliai magyar zenészekből verbuválódott Hunderground zenekar, akik mai magyar dalokkal és régebbi slágerekkel készültek. Hamarosan többen is táncra perdültek és a végén együtt ropták a vendégek, önkéntes segítők és kézműves kiállítók és énekelték a Tankcsapda egyik örökzöldje nyomán, hogy „Itt lakom, látod, ez az a ház...”.