Rejtélyes kekszek után kutattak a magyar gyerekek a Reading Múzeumban

/ Juhász Robin /
juhasz.robin képe
Rendhagyó programon vettek részt a Readingi Magyar Iskola tagjai novemberben. A magyar gyerekek szüleik kíséretével bejárhatták az egész Reading Múzeumot. A múzeum felfedezése közben az ösztöndíjasok által magyar nyelvre lefordított és vezényelt interaktív útvonalakat, a „Biscuit trail”-t (,,Keksz útvonal") és „Story of Reading trail”-t (,,Reading története útvonal") teljesíthették a gyerekek.
Két magyar fiú tart előadást a bayeux-i kárpitról a Reading Múzeumban.Gyakran a különböző kekszes dobozok játékként is használhatóak voltak.A múzeumban lehetőség volt különböző állatokról tanulni.Saját kekszmintát rajzolnak a gyerekek, valamint megtekintik a múzeum tárgyait.

Miért éppen kekszek után kutattak a gyerekek a múzeumban? Hogyan kötődik a keksz Reading városához? Hogyan került egy Readingben gyártott keksz a Déli-Sarkra 1911-ben? Még tovább visszatekintve a múltba: miért van egy majdnem 70 méter hosszú, közel ezeréves történetet bemutató falikárpit a Reading Múzeum egyik termében? Hogyan lehetséges az, hogy ezen az „ősi” falikárpiton is megjelenik néhány kekszábrázolás?

A Reading Múzeum földszintje mellett az épület mindkét hatalmas, többtermes emeletén végigvezető „Biscuit trail” („Keksz útvonal”) teljesítése során a gyerekek megtudhatták, hogy a Reading városában létrejött Huntley & Palmers kekszgyár sokáig meghatározó eleme volt a helységnek.

Az 1822-ben még csak kis cukrászdaként induló vállalat először Nagy-Britanniában vált népszerűvé, majd idővel a világ több pontjára is eljutottak termékei. A brit Robert Falcon Scott kapitány nevéhez fűződő, 1910-es évek elején zajló antarktiszi expedíciót is támogatta az akkor már világhírű Huntley & Palmers vállalat, többek között élelemmel, például kekszekkel.

A Readingi Magyar Iskola tagjai csak képzeletben mentek el ennyire messzire: a gyerekeknek lehetőségük volt egy teljesen saját kekszminta kitalálására és lerajzolására. Az ösztöndíjasok bemutatója során a résztvevők interaktív módon tanulhattak érdekességeket, például a kekszek tárolására alkalmas, játékká is átalakítható fémdobozokat vizsgáltak meg, vagy egy másik terembe áthaladva az óriási méretű vándoralbatroszok 3 méternél is nagyobb szárnyfesztávolságát mérhették meg.

A múzeumlátogatás és a közben zajló beszélgetések alatt nemcsak a felnőttektől, hanem egymástól is tudtak tanulni a gyerekek.

Lenyűgöző volt hallgatni két readingi magyar gyermek előadását. A két fiú a közel 70 méter hosszú, képregényszerű, 1070-1082 között készült, a hastingsi csata mellett Anglia 1066-os, normannok általi elfoglalását bemutató bayeux-i kárpitról beszélt az érdeklődő társaiknak, szülőknek.

Az előadás közben végighaladt a társaság a Reading Múzeumban kiállított bayeux-i kárpit másolata mellett. A bemutató egy pontján a szemfülesek észrevehették, hogy egy lakomát ábrázoló jelenetben apró kenyerekhez hasonló kekszeket sütnek egy kültéri sütőben a falikárpiton szereplő karakterek.

Több szempontból is sikeresnek tekinthető ez a rendhagyó program. A gyerekeknek lehetőségük volt magyar nyelven megismerni lakhelyük történetét, valamint városuk örökségének egy szeletét. A feladatok során bemutathatták történelmi tudásukat, kreativitásukat, lehetőségük volt sok mozgásra, társaikkal való beszélgetésre.

Mindezek mellett a múzeumlátogatásnak közösségépítő hatása is volt. A múlt és a történelem megismerése fontos elem a tanítás és nevelés során – Readingben lehetőség nyílt arra, hogy mindez interaktív és élvezetes módon valósuljon meg.