A konferenciát Dr. Németh Krisztina konzul asszony nyitotta meg, s házigazdaként üdvözölte a résztvevőket, majd Kovács Ferenc konzul úr megfogalmazta, hogy a németországi magyar oktatás elsődleges célja az identitás és a nyelv megtartása, amelyhez elengedhetetlen, hogy szervezett keretek között folyjon a tanítás. Az ügy fontosságát jelzi, hogy a stuttgarti, a düsseldorfi és a berlini konzulátus is képviseltette magát az eseményen.
A Müncheni Magyar Intézet (MMI) a Müncheni Magyar Főkonzulátussal karöltve egy nemes célt tűzött ki maga elé: szeretnék elérni, hogy a bajor tanügy felvegye a magyar nyelvet a második idegen nyelvként választható érettségi tárgyak közé. Óriási lehetőség rejlik ebben a magyar fiatalok számára, hiszen így származásnyelvükkel kiválthatnának egy idegen nyelvet a minden diákra hatalmas terhet rovó érettségi vizsgán. Jelenleg elindult az igényfelmérés arra vonatkozólag, hogy az elkövetkező tanévekben hányan szándékoznának magyar nyelvből érettségi vizsgát tenni Bajorországban, amennyiben második idegen nyelvként választhatnák ezt a tantárgyat. A tájékoztató levelet és az igényfelmérő lapot itt találják.
Dr. K. Lengyel Zsolt, az MMI igazgatója bemutatta a konzuli modell keretében működő Bajorországi Magyar Iskolát, amely jelenleg hat iskolacsoporttal büszkélkedhet: München-Ost, München-West, Nürnberg, Regensburg, Mühldorf am Inn – Altötting és Weiden mintegy 320 magyar óvodás és iskolás gyermek oktatására-nevelésére vállalkozott ebben a tanévben.
Az igazgató továbbá méltatta Mydlo Tamás volt müncheni főkonzulnak és Chiovini Rita konzul asszonynak a konzuli modell elfogadtatása érdekében végzett munkáját. Elmondta, hogy 2008 körül indult el egy kezdeményezés, amikor a ma már 45 éves múltra visszatekintő müncheni Hétvégi Magyar Iskola a nagyarányú létszámnövekedés miatt nem fért el a katolikus misszió falai között, valamint ez idő tájt szállt ki a bajor tanügy az idegen nyelvű képzések finanszírozásából. Az oktatásszervezést és a felelősséget magára vállalta a Müncheni Magyar Intézet, így olyan terheket vett le az iskolák válláról, mint például a tankönyvrendelés vagy a szerződéskötés. A tanítás a Balassi Intézet szakmai ellenőrzése mellett kidolgozott kerettanterv szerint történik, ugyanakkor az iskolacsoportok megtarthatják a saját profiljukat, aktuális tanmeneteiket a mindenkori csoporthoz igazítva maguk készítik.
A szintén konzuli modell szerint működő Nürnbergi Iskolát Pereszlényi Erika, az iskolacsoport vezetője mutatta be. Elmondta, hogy a nürnbergi magyarok gyermekei a 60 km-re fekvő kastli gimnáziumba jártak, míg az intézmény működött. Annak megszűnése után, a 2014/15-ös tanévben indult hétvégi iskolájuk 34 diákkal.
2016-ban csatlakoztak a konzuli modellhez, mert a célcsoport összetétele megváltozott: míg korábban másod- vagy harmadgenerációs családok gyermekei jártak ide, most több újonnan kitelepült magyar család kisgyermeke jelentkezett.
Pereszlényi Erika kiemelte, hogy a konzuli modell egy struktúrát ad az iskolának, ami nagyban segíti a munkájukat. Főként a magyar nyelv oktatására helyezik a hangsúlyt, azonban jó kapcsolatokat ápolnak a cserkészettel és egyéb nürnbergi magyar kisgyermekes közösségekkel. Az iskola jelene számokban: a 2016/17-es tanévben 70 diákkal hat csoportban három pedagógus kéthetente három órában foglalkozik. Minden elismerő szónál többet mond az a tény, hogy ebbe az iskolába Würzburgból is jár egy 3 gyermekes család, ami számukra kéthetente oda-vissza 210 km autóutat jelent.
A nem konzuli modell szerint működő hétvégi magyar iskolák is lehetőséget kaptak a bemutatkozásra. Kibili Angéla az augsburgi Szent Piroska Hétvégi Magyar Iskola és Óvoda vezetője beszámolójából megtudtuk, hogy az iskola a Szent László katolikus misszió szerves része, s jelenleg négy iskolai, egy óvodai, egy bölcsődei és egy Ringató csoportjuk van. A szakképzett pedagógusok mind önkéntesek, a nemes cél iránt érzett elhivatottságuk, lelkesedésük az iskola mozgatórúgója. Az iskolavezető megfogalmazta, hogy elképzelhetőnek tartja, hogy a közeljövőben csatlakoznak a konzuli modellhez, amennyiben önállóságukat, profiljukat megőrizhetik, s ezt a modell valóban lehetővé is teszi minden iskola számára.
A Bajorországon kívüli területeket is képviselve Pein Gabriella, a Brunszvik Teréz Társaság egyesületi elnöke a berlini hétvégi iskola életéről tudósított, s kifejezte, hogy a jól működő bajor példa nyomán határozott szándékuk a konzuli modell kialakítása a német fővárosban, melynek elindításához jelenleg konzuli segítséget várnak. A Brunszvik Társaság 2004 óta 1-4. osztályosokat tanít, vannak óvodásaik, néptánccsoportjuk, valamint kéthetente moldvai táncházat is tartanak.
A találkozó programját színesítette Dr. Kerekes Judit előadása, aki példaképül szolgálhat minden diaszpórás gyermekközösséggel foglalkozó számára, ugyanis amerikai egyetemi matematika professzor létére a magyartanítást hobbijának vallva számos társaság, egyesület vezetője, alapítója, tagja (pl. Magyar Iskolák Tanári Egyesülete, American Hungarian Collegium). 2013 óta minden június második szombatján megtartják az Amerikai Magyar Iskolák Találkozóját (AMIT), amelyre az Egyesült Államok egész területéről rendszerint 17 magyar iskola érkezik. Fontosnak tartja, hogy a diákok mindig alkothassanak, sikerélményhez jussanak, és hogy a pedagógusokat elismerjék.
Dezasse Miklós elmondta, hogy a Burg Kastl Alumninak szándékában áll felmérni az igényeket egy európai-magyar gimnázium újraindítására.
Lea Katharina Steller sajnálatát fejezte ki, amiért a hétvégi magyar iskolák létezéséről, működéséről egyáltalán nem tudósít a bajorországi sajtó.
Az előadások utáni záró beszélgetés során a résztvevők megállapodtak abban, hogy az évente kétszer megrendezett szakmai, módszertani tanártovábbképzés mellett jövő őszre egy olyan találkozót is terveznek a németországi hétvégi magyar iskolák pedagógusai számára, ahol megoszthatják egymással szervezésbeli, működésbeli, kommunikációs kérdéseiket, nehézségeiket, tapasztalataikat, sikereiket.
Klement Kornél, a BUOD elnöke összegzésként így fogalmazott: az iskolaügy terén a legfontosabb cél ésszel megismertetni, szívvel megszerettetni a magyar nyelvet.
