A táncház – mozgásfejlesztés néptánccal
November 17-én és 18-án Nürnberg adott otthont a korábban már több német nagyvárosban megtartott Németországi Népi Játék és Néptánc Módszertani Képzésnek, a Nürnbergi Magyar Kultúregyesület szervezésében. Nemcsak a szervezők, hanem a résztvevők sorai között is képviseltették magukat az egyesület tagjai, a képzésen ugyanis jelen volt a Nürnbergi magyar baba-mama klub és az ovis csoport vezetője, a Nürnbergi Magyar Gyerekcsoport egyik szervezője, a Nürnbergi Magyar Citerazenekar vezetője, a nürnbergi Tűzvirág Néptánccsoport több táncosa, de ellátogatott Magyarországról Tóth-Pál Zoltán, korábbi nürnbergi KCSP-ösztöndíjas, valamint Münchenből Perger Éva ösztöndíjas is.
A képzés első napján, szombaton, Körtvélyesi Anna tartott elméleti alapozással összekötött interaktív foglalkozást a résztvevőknek. A gyermekkori mozgásfejlődés szakaszainak és jellemzőinek ismertetése után rátért a mozgásfejlődés támogatásának lehetőségeire, mindig konkrét és kézzelfogható példákat említve. Milyen fejlesztő hatásai vannak az ölbeli játékoknak és mondókáknak? Milyen megközelítésmódot igényel az óvodás vagy a kisiskolás korcsoporttal való foglalkozás? A résztvevőknek lehetőségük volt a frissen elsajátított ismeretek azonnali kipróbálására is, ugyanis a képzés kísérőprogramjaként aznap két nagyszabású gyerektáncházon is részt vehettek a családok. Először a kisebbeknek délelőtt, megközelítőleg 150 fővel, majd az idősebbeknek délután, közel 200 fővel, amelyekhez a muzsikát a Nürnbergi Magyar Citerazenekar és Tóth-Pál Zoltán szolgáltatta.
Vasárnap reggel Lévai Péterrel, a Magyar Táncművészeti Egyetem Néptánc Tanszékének adjunktusával folytatódott a képzés. Lévai a néptáncoktatás néhány didaktikai alapvetésével kezdte az aznapi programot, és mondandóját idegennyelv-tanárként hallgatva több hasonló vonást is felfedeztem a táncoktatás és a nyelvoktatás között. Hogyan kell(ene) táncot tanítani? Lévai szerint amíg maguk a tánc alapjául szolgáló elemek nincsenek gyakoroltatva, a gyerekek nem fognak megtanulni táncolni, legfeljebb másolni, ha sokat gyakoroltak. Kicsit így vagyunk ezzel a nyelvoktatásban is: az idősebbek korosztályában például sokan hosszú évek orosztanulása után sem tanulták meg a nyelvet, noha többen közülük tökéletesen fel tudnák mondani Tatjana Anyeginhez írt levelét. Csakhogy ez is másolás, és nem produktív nyelvhasználat.
Visszatérve a táncosokhoz: azokat az elemeket kell kialakítani, tudatosítani, majd készségszintre emelni, amelyekből majd később össze lehet rakni egy táncot. Ezeket az elemeket mozdulatoknak nevezzük. Hány mozdulatból gazdálkodik az ember? Meglepőnek tűnhet, de összesen ötből: lépés, ugrás, forgás, gesztus, és az úgynevezett súlyt hordó lábmozgásból, vagyis ide tartozik minden egyéb, ami nem tartozik az első négy kategóriába. A felsorolt mozgáselemek áttekintése után a résztvevők kipróbálták, hogy milyen módjai vannak a mozgáselemek játékos megértésének, elsajátításának, gyakoroltatásának.
Ami a magyar néptáncokat illeti, Lévai több évtizedes kutatómunka alapján arra a felismerésre jutott, hogy a magyar néptáncokban összesen négy alapmotívum van. A fenti öt mozdulatelem és a négy motívum segítségével, azok megfelelő zenei illeszkedési, valamint diminuáló-augmentáló kombinációjával és összefűzésével tehát fel lehet építeni valamennyi magyar néptáncot. Ha ez a csekély szám meglepőnek tűnik, ismét érdemes a nyelvek világára gondolni, hiszen saját anyanyelvünk használatakor is képesek vagyunk arra, hogy korlátozott mennyiségű elemkészletből – a hangokból, szóelemekből, szavakból – szinte végtelen számú mondatot alkossunk.
De miért táncolunk egyáltalán? A tánc amellett, hogy a nevelés és a személyiségfejlesztés szolgálatába állítható eszköz, elsősorban örömforrás. És örömforrás volt maga a hétvégi képzés is, amely nemcsak nagyon jó hangulatban telt, hanem fontos eszköztárral is felruházta a résztvevőket. Perger Éva így foglalta össze a hétvége hozadékát: „A képzésen tanultak rengeteget segítettek abban, hogy sokkal tudatosabban állítsam össze a foglalkozásokat, ami biztonságot ad a gyerekeknek és gördülékenyebbé teszi a próbákat.”
A pozitív tapasztalatok alapján nagyon reméljük, hogy a jövőben Nürnberg ismét a következő képzések egyikének helyszíne lesz majd.
