Kismartonban délelőtt 11-kor kezdődnek a magyar szentmisék, a következő alkalom április 22-én lesz. Pál László atya tartalmas prédikációi sokakat vonzanak a környékből. Felemelő érzés mikor a templom megtelik magyar emberekkel, és mindenki hangját kieresztve énekel, imádkozik. Már hagyomány, hogy a magyar és a székely himnusszal zárják ezeket az alkalmakat.
Legutóbb március 10-én az 1848-as forradalomról és szabadságharcról is megemlékeztünk. Előadásomban a március 15-i eseményeket emeltem ki, olyan részletekre felhívva a figyelmet, amelyek apró adalékként érdekesebbé tehetik a történelemórákon tanultakat. Szót ejtettem a külhoni magyarok összefogásáról, és hogy ezek a nemzeti ünnepek kiváló alkalmak arra, hogy összekapcsolódjanak, találkozzanak a magyar emberek egymással, legyenek akár a világ bármelyik pontján is. Talán még fontosabb ezeket az alkalmakat megélni és megünnepelni egy más anyanyelvi környezetben, hiszen itt nem természetesen adott ez a közeg, ezekért a találkozásokért, magyar összejövetelekért jobban meg kell dolgozni.
Mondandómat népdalokkal tettem színesebbé, hiszen a magyar folklór egyik legtermékenyebb korszaka ez, rengeteg népdal, népies műdal és szöveg született, melyet az 1848-49-es szabadságharc ihletett. Az egyik legszebb korabeli énekkel zártam az előadást, mely templomi környezetben még közelebb hozza egymáshoz a szíveket : "Magyarország környes-körül füstölög, Kossuth Lajos szent ágyúja dübörög. Maga fújja az angyali trombitát, harcba hívja Magyarország sok fiát. Ezernyolcszáznegyvennyolcadik évben letekintett az Úristen a földre, onnan nézte egész Magyarországot, hogy harcolnak benne a szép huszárok."
