Magyar népdalok a Walnut Creek-i Magyar Iskolában

Játékos tanítás a kiscsoportban

/ Bálint László Domonkos /
balint.laszlo.domonkos képe
"...erre az alapra épülhet olyan zenei műveltség, mely nemzeti, de lelket tár minden nép nagy alkotásainak. Értékmérőt is kap a népdallal: aki e századok csiszolta tökéletességhez méri, amit hall: nem tévesztik meg többé hamis bálványok..." Írta Kodály Zoltán a Százszorszép – 100 magyar népdal bevezetőjében 1957-ben. Az értékmérőt viszont nem lehet elég korán elkezdeni kialakítani.
Ismerkedés az ijesztő hangszerek egyikével, a brácsával

A 2016-ban megalapított Walnut Creek-i Magyar Iskolában az idei évben is több korosztályos csoportban kezdték meg a tanulást a magyar gyerekek. Első nekifutásra úgy éreztem hogy nehéz a gyerekeket bármilyen módon megszólítani, tanítani őket. Véleményem szerint ez inkább csak egyre nehezebb feladat lesz a generációk múlásával. Ebben viszont tapasztalatom szerint nagy segítségünkre lehet a zene. Hiába "századok csiszolta" népdalokat énekelek a gyerekeknek, illetve velük együtt, mindig megszűnik az izgés-mozgás, a figyelemhiány, pláne ha egy-egy hangszer hangja is leköti a figyelmüket. Kellemes a közvetlen tapasztalat, hogy a számukra ismeretlen szavak a dallammal párosítva rögvest felszívódtak a szivacs-agyukba. Mindemellett az is zseniális, hogy a szavak és a dallam mellett mást is magukba szívnak: zenei ízlést, a kultúrájukat.

Nagyon örvendek, hogy idén a kisebb és nagyobb csoportok értékmérőjének a fejlesztésében részt vehetek a népdalok révén. Izgalommal várom, hogy év végére mennyi népdalt tanulunk majd meg közösen, ezzel gyarapítva a tudásukat, lelküket.