A fiatal művész a körbevezetés során szívesen beszélt a művek mögött meghúzódó mögöttes, személyes tartalmakról, és magáról az alkotás folyamatáról is. Világossá vált, hogy a képi világ mögött egy belső képi világ rejtőzik, amely a befogadói aspektustól gyakran egészen messze áll. Az alkotó véleménye szerint ez egyáltalán nem probléma, hiszen mindenki személyes érzései és gondolatai mentén fogadja be a művészetet és a valóságot. Az, ha már egy-egy kép megértésére időt szánunk, megfigyeljük és próbálunk elmélyedni benne, remek kiindulópont.
A képeken gyakran találkoztunk emberi formákkal, testrészekkel, arcfoszlányokkal, de volt, hogy kimondottan portrészerűen jelent meg egy arc. Meglepődve hallottuk, hogy a magabiztos vonalvezetés ellenére a figurák élethű és pontos ábrázolása modell nélkül történik. A kiállítás során egyszerre éreztem azt, hogy a forma, a személy szeretne kifejeződni, kibújni a vászonból, és azt, hogy szeretne benne minél mélyebbre elrejtőzni. Számomra a kiállítás címe („Wannabes”) épp erre utalt: egy személy megtestesülésére, aki egyszerre van jelen és veszik el a hétköznapokban, szeretne „valaki” lenni a hétköznapokon túl, miközben szembesül a létért folytatott küzdelem alapvető gondjaival. Lehetett ez egy paplanba burkolózó személy (személyes értelmezés mentén akár pár, vagy ugyanaz a személy többször, ismétlődően), a haragos zöldek között elvesző emberalak (a környezetpusztítás mértéktelen mivoltára utalva): a kiállítás egyértelműen a tudomásunkra jutatta: a „valakinek lenni”, mint érzés, egyáltalán nem áll távol a hétköznapjainktól.
A körbevezetés során izgalmas kulisszatitkokat tudhattunk meg: csendben, elmélyülten hallgattuk az alkotó szavait, aki nemcsak a képein keresztül tudja kiválóan kifejezni gondolatait; szóban is érdekfeszítően „festi le” azt a világot, amiben ő mozog és alkot. Ez a délután az Egyesület tagjai számára felejthetetlen élmény volt: többen elhatározták, hogy ezentúl lelkesen fogják járni Strasbourg galériáit, és a fiatal magyar művészek kibontakozását is nyomon fogják követni a jövőben.
Rózsa Luca Sára képei 2019.02.16-ig tekinthetőek meg a strasbourgi CEAAC galériában.
