A bécsi Versbarátok Köre idén is találkozásra hívta mindazon felnőtteket és gyermekeket, akik kedvenc versüket vagy verseiket készek voltak másokkal megosztani vagy másokét szívesen meghallgatták. Részt vett az eseményen Deák Ernő, a Bécsi Napló főszerkesztője, Varga János, a Pázmáneum rektora, Ádám Ágnes könyvrestaurátor (bal oldali képünkön) és még sokan a jól ismert irodalombarátok közül. A szervezők nagy örömére idén új szereplők is csatlakoztak a kezdeményezéshez: Holdasi-Szabó Zsuzsa és Méreg Attila saját verseiket hozták el az alkalomra, a kedves feleségével és két kisgyermekével együtt eljött Györe Péter (jobb oldali képünkön) pedig Gyálon élő bátyja, Györe Mihály verseiből osztott meg néhányat a jelenlévőkkel, köztük a Több mint tükör, a Határok, az Egyetlen mosolyod és A rózsa ha címűeket.
Az idei Vers-Sorban esemény ugyancsak kiemelkedő pillanata volt, amikor Lengyel Melinda tolmácsolásában elhangzott egy a hallgatóság számára addig ismeretlen vers. De korábban nem is ismerhettük, hiszen szerzője ez idő tájt alkotta, a kétszáz éve született Arany János emlékére. Íme, a vers:
Utólag tudtuk meg, hogy a költemény Lengyel Ferenc tollából született…
A másfél órás versfelolvasás során a kortársak mellett több klasszikus vers is elhangzott, többek között Reményik Sándortól, Váci Mihálytól vagy a 110 éve született Dsida Jenőtől, s végül idén sem távoztunk ajándék-könyvjelző nélkül, melyre a szervező Lengyel Ferenc ezúttal Arany Jánostól választott egy gondolatot, a Széchenyi emlékezete (1860) című költeményből: „Nem hal meg az, ki milliókra költi / Dús élte kincsét...”
Bécsben legközelebb 2017 szeptemberében lesz versfelolvasás, az Ars Sacra Fesztivál keretében a Pázmáneumban, ahol a szintén tavaly életre hívott versvirrasztásra várják majd az istenes verseket felolvasni kész érdeklődőket. És természetesen VERS-SORBAN is lesz egy év múlva, 2018 tavaszán, immár hagyományosan a költészet napja küszöbén.
Fotók: Mertzné Kugler Annamária
