A szentmisével egybekötött megemlékezés az isztambuli Szent Benedek templomban volt, ahol az egykori vezérlő fejedelmünk hamvait az 1735. április 8-án Rodostóban (ma Tekirdağ) bekövetkezett halála után helyezték el, kérésének megfelelően édesanyja, Zrínyi Ilona mellé. Bár II. Rákóczi Ferencre emlékeztünk, de ebben a templomban nyugodott anyján kívül fia Rákóczi József, valamint Bercsényi Miklós tábornagy felesége, Csáky Krisztina is. Ahhoz, hogy megértsük, milyen nagy jelentőséggel bír ez a templom, és a megemlékezés, utazzunk vissza egy kicsit a múltba.
A hamvak hazaszállításának gondolata először a 1848-49-es forradalom és szabadságharc után az Oszmán Birodalom területére menekült honvédek szorgalmazására merült fel, de a korabeli politikai helyzet miatt egészen 1904-ig várni kellett, hogy érdemlegesen végre elinduljon a kétéves előkészítő munka. Tisza István miniszterelnök Thaly Kálmánt kérte fel annak a bizottságnak az élére, ami a hamvak hazaszállítását készítette elő. Ekkor döntöttek arról is, hogy a Szent Benedek templomban nyugvó elődeink mellett Magyarországra viszik a rodostói Panagia Pneumatokratoria görög templomból gróf Bercsényi Miklós tábornagy, gróf Esterházy Antal tábornok, Sibrik Miklós udvarmester, valamint Izmitből az ott eltemetett Thököly Imre fejedelem holttestét is. Ehhez az is kellett, hogy a törvényben határozzanak arról, hogy Rákóczit bűnbocsánatban és kegyelemben részesítik.
A hamvak és a síremlékek hazaszállításával megbízott Thaly Kálmán vezette öttagú bizottság, amely még Forster Gyulából, Fraknói Vilmosból, Thallóczy Lajosból és Török Aurélból állt, 1906. október 14-én indult el Budapestről, és 16-án délelőtt érkezett Konstantinápolyba. A küldöttség még aznap délután kiemeltette a sírokból a II.Rákóczi Ferenc, Rákóczi József, Zrínyi Ilona és Csáky Krisztina hamvait, 17-én reggel pedig Thököly Imre, Bercsényi Miklós, Esterházy Antal és Sibrik Miklós földi maradványait.
Az bizottság feladatához tartozott a régi sírkövek helyére kerülő, Magyarországról küldött új síremlékek ünnepélyes átadása is. A Szent Benedek templomban elhelyezett Rákóczi-emléktáblát október 16-án adták át. Izmitben a Thököly régi sírját megjelölő obeliszk felavatására október 21-én került sor. A rodostói emlékkövek ünnepélyes átadását október 22-én Forster Gyula intézte.
1906. október 23-án, kedden reggel előbb a sírköveket, majd délután a hét koporsót átszállították a Kelet nevű hajóra. Konstantinápolyból 1906. október 24-én indult haza a küldöttség. A hamvak ünnepélyes átadására Orsován, az első magyarországi városban került sor.
A fentebb említett nyolc kiváló magyar emléke ott lebegett a szentmisén résztevők gondolataiban. A megemlékezést Hendrich Balázs főkonzul nyitotta meg, majd Mátis Viktor nagykövet is kiemelte Rákóczi személyének jelentőségét, aki nem véletlenül lett mára a kivándorolt, elvándorolt magyarok egyik jelképes alakja.
A szentmisét Bulai Anton minorita rendi szerzetes celebrálta, külügyi képviselők és a helyi magyar közösség részvételével. A misét követően koszorút helyeztek el II. Rákóczi Ferenc eredeti sírkövére, miközben Rákóczira, Bercsényire emlékező korabeli dallamok hangoztak el Sert Zsuzsanna KCSP ösztöndíjas összeállításában.
A 2019-es év különösen fontos a magyar történelemben, hiszen idén emlékezünk arra, hogy II. Rákóczi Ferencet 315 évvel ezelőtt választották fejedelemmé. Az Országgyűlés ezért − tisztelettel adózva a Rákóczi-szabadságharc emléke előtt –a 2019-es esztendőt II. Rákóczi Ferenc-emlékévvé nyilvánította. Az isztambuli magyar iskola idei családi táborában ezért különböző foglalkozások kapcsán megismertetjük, bemutatjuk utolsó fejedelmünk életét, munkásságát. Hazaszeretete, ragaszkodása magyarságához, Magyarországhoz a gyerekek, a fiatalok és a felnőttek elé egyaránt követendő példát állít.
