Hagyomány és elegancia az 52. Zürichi Magyar Bálban

/ Farkas-Ráduly Melánia /
farkas.raduly.melania képe
2025-ben január 25-én szervezték meg a Zürichi Magyar Bált, immár ötvenkettedik alkalommal. A főszervező, idén százhatvanegy éves Zürichi Magyar Egyesület Svájc egész területéről, illetve Magyarországról is várt vendégeket az ország legnagyobb városa közelében lévő Klotenbe, pontosabban a Schluefweg Konferenciaközpont báltermébe, amely már a délelőtti órákban megtelt élettel.
Nyitótáncosok a hivatalos megnyitó előttZennyessy László után Nacsa Lőrinc államtitkár köszöntötte a jelenlévőketSzilágysági, maglódi és mezőségi táncok követték egymástA vendégek is belekóstolhattak a néptáncba

Gyerektáncházzal kezdődött a nap

11 és 12:30 között zajlott az immár hagyományossá vált Gyerektáncház, amelyet az egyesületként is működő zürichi Óperenciás Néptáncegyüttes tagjai tartottak a Zürichi Magyar Egyesület felkérésére, a Zürichi Magyar Iskola és Óvoda tanítóinak segítségével. A közel százhúsz felnőttet és gyereket egy tavaszváró mese kalauzolta el a különböző tájegységek táncaiba, emellett énekekkel és kézműves foglalkozásokkal is színesítették a programot.

A Gyerektáncház befejeztével a terem báli díszletet kapott, az asztalok a helyükre kerültek, miközben a szervezők a táncteret is kijelölték a 19 órakor kezdődő rendezvényhez.

Főpróba és előkészületek

17 órától a bálnyitó fiatalok főpróbája zajlott a felvidéki születésű Keil Tímea vezetésével. Ezúttal rekordszámú – összesen tizenegy – pár gyakorolta a bécsi keringőt, amelynek dallamai pillanatok alatt betöltötték a teret. A nyitótáncosok után az Óperenciás Néptáncegyüttes tagjai próbáltak berni és genfi táncosokkal kiegészülve, majd a Dabasról érkezett Silver Music Band is hangolt.

Hivatalos megnyitó és nyitótánc

A vendégek közül sokan már 19 óra előtt elfoglalták helyüket, régen látott ismerősökkel találkozva. A köszöntőbeszédek sorát Zennyessy László, a Zürichi Magyar Egyesület, a Svájci Magyarház Alapítvány Országos Szervezetének, valamint a Magyar Diaszpóra Tanács Európai Régiójának elnöke nyitotta meg.

Ezt követően Nacsa Lőrinc, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára, valamint svájci politikusok szóltak az egybegyűltekhez. A díszvendégek között volt dr. Czukor József, Magyarország berni nagykövete is.

A beszédek után a nyitótáncosok kerültek reflektorfénybe, és egy elegáns, már-már feledésbe merült világba repítették vissza a jelenlévőket. Miután elhalkultak az utolsó szólamok, egy másik, jól ismert keringődallam csendült fel; a fiatalok felkértek egy-egy vendéget, majd a tánc mindenki számára szabaddá vált.

Egy fedél alatt mulattak svájci magyarok és más nemzetiségű vendégeik, valamint magyarországi és svájci közéleti személyiségek, politikusok – lehetőséget kapva az ismerkedésre és a kapcsolatépítésre.

A bálnak összetartó ereje van

A mintegy háromszáz főt megmozgató rendezvény kapcsán sikerült megszólaltatni Zennyessy Lászlót, a főszervező egyesület elnökét, aki így fogalmazott:

„Amellett, hogy óriási munka, és nagyon sokan dolgoznak az előkészületek alatt és a helyszínen, jólesik látni a bálnyitó fiatalok és a vendégek örömét. Ez egy igazán jó rendezvény, amelynek közösségépítő ereje is van: sokan vannak, akik évente egyszer itt találkoznak egymással. Egész Svájc területéről érkeznek ide a magyarok.”

A Szilágyságtól Haitiig

Az est egyik legjobban várt programja a néptánccsokor volt. Az idén tízéves Óperenciás Néptáncegyüttes szilágysági és maglódi táncokkal lépett fel, majd berni és genfi táncosokkal kiegészülve a Mezőségbe kalauzolták a bálozókat. A fellépés után a közönség is csatlakozott a tánchoz.

A bál során egy másik táncos produkció is helyet kapott: a Kakadu Dance Art Academy görög származású alapítói, Nana Goni és Stelios Monachas argentin tangót és milongát adtak elő, majd következett a merengue, amelyet bárki kipróbálhatott.

Értékes nyeremények és hajnalig tartó mulatság

Éjfélkor tombolasorsolás következett, amelyen svájci, magyarországi és erdélyi támogatók jóvoltából értékes nyeremények találtak gazdára. A báli zenekar ezt követően citeramuzsikával lepte meg a vendégeket, majd ismét megtelt a táncparkett.

A mulatság január 26-án, hajnali 3 órakor ért véget. Zennyessy László pedig már előre tekintett:

„Az 52. Zürichi Magyar Bál megszervezése arra kötelez minket, hogy az 53. bált is megrendezzük. Hálás vagyok a lelkes csapatért, akik szabadidejüket áldozzák a közösségért.”

 

Az este résztvevői is megosztották gondolataikat:

Golarits Gyöngyi: „Azért térek vissza évről évre, mert számomra nagyon fontos a magyarság és a hagyományaink megőrzése.”

Tary Anna: „Harmadszor voltam itt, és csodás élmény volt, különösen, hogy idén nyitótáncos is lehettem.”

Borka Ráhel: „Rekordszámú pár táncolt a nyitótáncban, mindenki nagyon örült ennek.”

Nyeste Márton: „Először voltam nyitótáncos, de remek élmény volt.”

Hargitai Gyula: „Ez volt az első magyar bálom Zürichben, de biztosan nem az utolsó.”

Szalai András: „A kultúra összetartó ereje ebben az estében is megmutatkozott.”

Tátrai Infanger Nóra: „Ez az este egy időutazás volt számomra.”

 

A képeket Móréh Károly készítette.