Interjú Kemény Józseffel, a Csöbörcsök Táncegyüttes művészeti vezetőjével
Csöbörcsök Táncegyüttes
Az együttes körülbelül 1983-1984-ben kezdte meg a működését a katolikus misszió keretein belül, az akkori katolikus pap Fejős Otto támogatásával. Az kezdetekkor a kórussal együtt működött, azaz ugyanazokból a tagokból állt. Ebben az időben a külföldre költözött magyaroknak az elsődleges kapcsolódási pontja a hit és az ahhoz kötődő események és helyszínek voltak, azaz a templomok, szentmisék, istentiszteletek. Ebből következett, hogy a templomi eseményeken, rendezvényeken összetalálkozott a magyarság, és ebből alakult ki a közös táncra és énekre való igény. Eleinte úgynevezett „piros csizmás” táncokat táncoltak nagy sikerrel, mely idő alatt megkezdte működését a müncheni és a berlini együttes is, akik már archaikusabb táncokat táncoltak. 1989 környékén Kontur Mária szervezett egy németországi magyar néptánctalálkozót, ahol a már működő együttesek bemutatkoztak. Ezen a rendezvényen láttak a stuttgartiak először valódi, archaikus magyar néptáncokat népzenei kísérettel, és ez az élmény indította el őket is ezen az úton. Ettől kezdve a táncegyüttes két részre szakadt. Az egyik része szerette volna folytatni az akkor már jól ismert, kissé művies táncok tanulását és táncolását, a másik csoport azonban közeledni kívánt a hagyományokhoz és az eredeti magyar néptáncokkal szerettek volna foglalkozni. Ez a vita eredményezte, hogy az együttes szétesett, és tulajdonképpen csak azok a tagok maradtak „talpon”, akik a hagyományosabb irányelvekkel szimpatizáltak. A Stuttgarti Magyar Művészi Egyesület néven működő együttes tagjai heti egyszer gyűltek össze a táncpróba alkalmával, amiken körülbelül 8-10 pár vett részt.
A jelenlegi művészeti vezető, Kemény József felesége már ebben az időben is tagja volt az együttesnek. Ibolya édesapja vendégmunkásként került ki Németországba 1966-ban, és nem sokkal később követte őt az egész család.
Az első nagy esemény, melyet a táncegyüttes szervezett, egy táncház volt, melyen a közös káposztafőzés után a Jártató zenekar muzsikált, és Szűcs Gábor tanított magyar néptáncokat. Ebben az időben a müncheni Durku István tanított a táncpróbákon. A stuttgarti Magyar Bál állandó fellépői, melyet évtizedek óta évente egyszer kerül megrendezésre. A nagymúltú együttes aktivitásának és lelkesedésének köszönhetően, néhány esemény, program már hagyománnyá vált nem csak a stuttgarti, de a németországi táncos körökben. Ilyenek például a februári tánctábor a Fekete-erdőn, A Nyugati-Európai Néptáncfesztivál szervezése, közös disznóvágás, lángossütés a stuttgarti Kultúrák Hetén nyáron, táncházak szervezése.
A Csöbörcsök Táncegyüttes 2020 óta már egyesületi szinten működik. Magyarországon és Németországban is gyakran fellépnek fesztiválokon, születésnapokon, falu-, vagy városnapokon, lakodalmakon. Szerepeltek már a jászberényi Csángófesztiválon, az Európa Parkban, a stuttgarti Turisztikai Kiállításon, a Karlsruheban megrendezett Folklórián. Gyakran járnak Erdélybe, hogy részt vehessenek magyar néptánc táborokon, például Szentkirályon, Válaszúton, Széken, Búzán. Az évek során nagy hangsúlyt fektettek a vendégoktatókkal való közös munkára, az általuk lehetséges szakmai fejlődésre.
„Mi nem abban nőttünk fel, mint ti ott, Magyarországon de hamar rájöttünk, hogy mit tudunk és mit nem tudunk, de nagyon szerettük. A néptánchoz és népzenéhez való hozzáállás gyorsabb tempóban fejlődött, mint a nyelv. Azzal, hogy hívtunk oktatókat, tudtuk tartani az iramot.”
Évről-évre hívnak Magyarországról neves pedagógusokat, és koreográfusokat: Szűcs Gábor sóvidéki és szentbenedeki, Gémesi Zoltán somogyi, széki és búzai, Muszka György és felesége kalotaszegi, Patyarek Csaba tyukodi , Vajda Levente selyei és küküllőmenti, Tőkés Csaba Zsolt és felesége, szucsági táncokat tanítottak és ezekből koreográfiák is készültek. Amióta lehetőség nyílt, a Kőrösi Csoma Sándor Program pályázatára rendszeresen benyújtják kérelmüket, és nagy szeretettel fogadják az ösztöndíjasokat.
Az együttes régóta törekedik minden korosztálynak biztosítani a táncoktatást. A Kicsöbörcsök tánccsoportban jelenleg 3-8 éves gyermekekkel dolgoznak heti rendszerességgel, a Csöbörcsök táncegyüttesben közel 20 fiatal táncol, illetve 2016-ban megalakult a Törekvő tánccsoport, itt a senior korosztály kap lehetőséget a közös táncolásra, ahol 6-7 pár vesz részt rendszeresen a próbákon. Az együttes állandó táncoktatója jelenleg Kemény Andor. Első meghatározó élménye a népi hagyományokkal kapcsolatban az volt, amikor szülei autójával vitték öccsét a cserkésztáborba, és órákig tartó dugóba kerültek. Keresve a lehetőségeket, hogyan üthetnék el az időt, találtak egy búzai népzenei CD-t: „Nehéz elmagyarázni, de szíven talált a muzsika. Úgy éreztem, mintha egy múlt élet keserédes emlékei fellebbentek volna bennem.” Szülei ekkor már régóta táncoltak, ebből kifolyólag is gyakran hallott népzenét de korábban nem érdeklődött iránta. 2006-ban vett részt először néptáncoktatáson a válaszúti táborban, és itt jött rá, hogy nagyon sok fiatal is táncolja a magyar néptáncokat. „Annyira megfogott az ottani hangulat, a nótázás, a mulatság és a tánc szépsége… Nagyon barátságos volt mindenki, és teljesen más volt a mentalitás, mint amit ismertem Németországból.” 2011-ben alakult meg a stuttgarti Csöbörcsök táncegyüttes ifjúsági csoportja, melyben elkezdett szervezett keretek között táncolni, és azóta is töretlen lelkesedéssel, ma már vezetői szerepben igyekszik az itt élőkhöz kicsit közelebb hozni a magyar népi kultúra hagyományait.
Kemény József 1986 óta él Németországban és 89 óta az együttes táncosa. Több mint 20 éve vezeti a táncegyüttest, 2015 óta művészeti vezető: „Mi soha nem mondjuk, hogy kiváló szakemberek vagyunk. Mi vezetjük az együttest. Fontos az, hogy létezzünk, mint egy közösség, és ezért is tartanak velünk az emberek, mert érzik, hogy szívvel-lélekkel csináljuk.” 2018-ban Stuttgarti Magyarsági Díjat kapott, illetve a Csöbörcsök Táncegyüttes 2021-ban kapta meg a Kallós Zoltán „Külhoni Magyarságért” díjat.
„Tulajdonképpen ez egy baráti és családi kör.”
„A legnagyobb érdem, amit elértünk, hogy adtunk a fiataloknak egy kapaszkodót, mely által könnyebben megtarthatják magyarságukat."