Ahogy azt a legelső cikkem végén már említettem a felkészítő héten nagy hatással volt ránk a Külföldi Cserkész Szövetség főtitkára, Szórád Gábor, aki odaadó és átfogó előadást tartott a cserkészetről. Gábort azzal a szándékkal kerestük meg, hogy az új-zélandi gyermekek számára is kiterjesszük a magyar cserkészetet, mely a világ számos országában már száz éves múltra tekint vissza
Nagy örömünkre Gábor humán és anyagi támogatással is segítette az első új-zélandi cserkésztábort. Megtisztelve éreztük magunkat, hogy személyesen eljött és végig egymás munkáját segítve közös erővel egy precízen összeszedett és programokkal teli tábort szervezhettünk a helyi gyerekek számára.
A táborba érkező gyerekek nagy része még nem találkozott a cserkészettel korábban. Minden újításban benne van a rizikó. Itt, Új-Zélandon különösen nehéz és izgalmas feladatnak ígérkezett – az ország különös szokásai, nevelési és oktatási kultúrájának egyedi rendszerébe –beépíteni a magyar cserkész szemléletet.
Az új-zélandi emberek nagyon elfogadóak abból adódóan, hogy a szigeten élők nagy többsége bevándorló. Olyan kulturális sokszínűség jellemzi az országot, mely kevés helyen található meg a világban. Elfogadás és egymás kultúrája, szokásai iránti tisztelet nélkül talán nem is tudna fennmaradni az ország. Az ideérkezők ezt általában érzik és látják, így legtöbb esetben bármit is hoztak magukkal, hamar átveszik ezt a mentalitást. Az elfogadó szemlélet kiterjed a nevelésre és az iskolai oktatásra is.
Abba az irányba próbálják már az óvodában segíteni őket, hogy találják meg miben különlegesek. Ez persze egy lazább iskolai rendszert alapoz meg. Nem jellemző a szigor és a fegyelem minden áron való megtartása, megkövetelése. A gyerekek már 5 évesen iskolába kerülnek, ahol két évig játékosan és lazább elvárási keretek között tanulnak. Olyan iskolai rendszerbe kerülnek, ahol dönthetnek arról, hogy van e kapacitásuk aznap részt venni az órán. Lehetőségük van arra, hogy ha nincs, hátra mehessenek játszani a terem végébe. Ez a módszer az évek során változik, de alapjában véve végigkíséri az iskolás éveiket. Nagyobb szabadságot és döntési jogot adnak a gyerekek kezébe.
Ez a szemlélet más oldalról közelíti meg a gyermeket mint a cserkészet. A cserkészetet a felépített szabályrendszer és komoly fegyelem megkövetelése és betartása jellemzi. Minden foglalkozás jellemnevelési célt szolgál, mely eszközének a próbarendszert veszi alapul. A próbarendszer alapjai a magyar kultúra, a cserkésztörvények és az általános gyakorlati cserkészanyag.
Az aucklandi tábort egy minden napra előre kidolgozott napirend szerint működtettük, természetesen kisebb nagyobb változtatásokkal alkalmazkodva a gyerekek igényeihez. A 36 gyermeket 12 felnőtt segítő és négy vezető koordinálta a hét során.
Vezetők:
Szórád Gábor a KMCSSZ főtitkára,
Balla Stefánia cserkész,
Biró Márton KCSP ösztöndíjas,
Lázár Anna Dóra KCSP ösztöndíjas.
Mint minden diaszpóra iskolatáborban, volt egy kerettörténet, mely a tábor teljes ideje alatt érvényben van és ami arra szolgál, hogy az aktuális személyről vagy eseményről bővebb képet kapjanak a gyerekek. A táborok kerettörténetét mindig valamely jeles magyar történelmi esemény felidézése, újraélése képezi. Idén II. Rákóczi Ferenc történetére épült a tábor forgatókönyve. Az alapkoncepció szerint a gyerekek voltak mindvégig a kurucok, míg a felnőttek – a segítők – pedig a labancok. Volt egy előre megírt történet, amit színdarabszerűen minden nap eljátszottak a felnőttek és azt tovább is vittük az egész hét alatt. A gyerekek, akik végül a kuruc népet alkották, úgy tanulták meg a Rákóczihoz tartozó alapfogalmakat, hogy észre sem vették.
A cserkészetben a gyerekeket mindig életkor és (a diaszpórában) nyelvtudás szerint osztjuk be őrsökre. Ez annyiban tért el nálunk, hogy az őrsöket városoknak hívtuk és a kerettörténet alapján a II. Rákóczi Ferenchez tartozó fontosabb városokról neveztük el.
A napirend alapvetően így nézett ki:
Reggel: ébresztő, szobák rendbetétele, mosakodás,
zászlófelvonás (ének), imádkozás (minden étkezés előtt és után), reggeli
Délelőtt: délelőttönként forgó rendszerben történelem, földrajz, magyar nyelv és irodalom oktatás
Dél: ebéd, játék+szabad foglalkozás
Délután: az első délutáni foglalkozás a cserkészet volt, amikor is megismerkedtek a cserkészeti fogalmak, praktikák alapjaival és a kézműveskedéssel.
A második délutáni foglalkozás a tánc volt. A tánc órákon a nagyobbakkal moldvai anyagokkal és ritmusfejlesztő gyakorlatokkal foglalkoztunk. A kicsik pedig énekes gyermekjátékokat, lánc- és körtáncokat tanultak.
Vacsora előtt: közös ének óra volt. Itt minden nap egy órában népdalokkal, mondókákkal foglalkoztunk.
Este: mosakodás, zászlólevonás, takarodó
Extra programok:
Nagy sikernek örvendett a meseerdő. A meseerdő is a Rákóczi-kerettörténethez kapcsolódott. Egy esti túrát kell elképzelni az elvarázsolt erdőben, ahol a manóktól kezdve az ügyességi és szellemi játékokon át az alaptörténetbe Rákóczi és Esze Tamás története volt belefűzve. A Diaszpóra Tábor oldalán ezt meg lehet majd nézni és fel lehet használni.
A tábortűznél a gyerekek is megmutathatták, milyen jó színészek, ugyanis különböző címkéket adva nekik (pl. opera, pantomim, jövő) el kellett játszaniuk a rodostói kakukk történetét.
Magyar népmesék. Közösen beültünk egy terembe, és kivetítőn néztük a filmsorozat darabjait, majd megbeszéltük a magyar népmesék tanulságait.
A számháború pedig értelemszerűen a kurucok és labancok nagy összecsapása volt.
A tábor végén egy kis műsor keretein belül bemutathatták, amit énekből, táncból, játékokból tanítottunk nekik.
