A megemlékezés az amerikai és magyar zászlók ünnepélyes, díszkíséretben való behozatalával kezdődött, majd Jeanette Grasselli Brown – aki az est ceremóniamestere volt – köszöntő szavait követően a közel 120 jelenlévő együtt énekelte el előbb az amerikai, majd a magyar himnuszt.
Ezt követte dr. Krasznai Csaba református püspök beszéde, melyben méltatta a fiatal szabadságharcosokat, akik életüket nem sajnálva küzdöttek az elnyomó szovjet hatalom ellen. Beszéde végén egy imával emlékezett meg az életüket is feláldozó hősökről. Majd Frank G. Jackson, Cleveland, város polgármestere fejezte ki tiszteletét és elismerését azok előtt, akik ilyen hősiességgel harcoltak hazájuk függetlenségéért és népük szabadságáért. Ugyanakkor egy elismerő okiratot is átadott Janett Grasselli Brown-nak, illetve a clevelandi Egyesült Magyar Egyleteknek, melyben köszönetét fejezte ki a város nevében és hódolatát az 1956-os események 60. évforduló kapcsán szervezett rendezvénysorozatért, melyeket több napon át, több helyszínen rendeztek és ezzel a clevelandiek figyelmét is igyekeztek felhívni a magyar nép történelmének ezen fontos eseményére. Az okirat átadásával is jelezte a polgármester a tiszteletét és buzdította a város minden lakosát, hogy látogassanak el a rendezvényekre, a különböző kiállításokra.
Az est során Böjtös László, Magyarország clevelandi tiszteletbeli főkonzulja volt az ünnepi szónok, aki maga is '56-os szabadságharcos; feleségével, Györgyivel együtt az októberi eseményeket követően kellett hosszas küzdelmek után elhagyják hazájukat. Beszédében a tiszteletbeli főkonzul rávilágított ‘56 jelentőségére, illetve elmondta, hogy milyen hálásak azok, akik annyi viszontagság után itt, az idegen országban, a hazától távol befogadásra és elfogadásra leltek, mennyire hálásak a Clevelandben élő magyarok ennek a városnak a segítőkészségéért. A beszédet követen az 1956-os menekülteket kérték, hogy álljanak fel, akik szép számban voltak jelen és ismertetőjelként egy-egy magyar, lyukas zászló-karszalagot viseltek magukon. Őket vastapssal köszöntötte a közönség és ezzel is kifejezte feléjük a hálát és tiszteletet. Később, a megemlékezés végén egy közös fotó is szülhetett a jelenlévő 56-osok csoportjából.
A megemlékezés végén ünnepélyesen kivitték az amerikai és magyar zászlót, majd egy kötetlen beszélgetésre kerülhetett sor a rövid állófogadás alatt, mely keretében lehetett akár az '56-osokkal néhány szót váltani.
Továbbá nagy megtiszteltetés volt az összmagyarság számára, hogy október 23-án az amerikai zászló alatt az a magyar zászló is loboghatott, amely korábban a budapesti parlamentet is ékesítette.
