„Ne legyen kultúra magyarság és magyarság kultúra nélkül.” /Kodály Zoltán/
A rendezvényt Varga János, a Pázmáneum rektora nyitotta meg, köszöntötte a meghívott előadókat, a vendégeket. Az eseményt megnyitó beszédében felhívta a figyelmet arra, hogy különösen fontos a keresztény és nemzeti kultúránk ápolása, továbbadása és védelme, a mi felelősségünk, hogy jól bánjunk a ránk bízott szellemi örökséggel, ne csupán ezen a napon, hanem az év minden napján.
Kölcsey Ferenc 197 évvel ezelőtt jegyezte le a magyar Himnusz sorait. A Himnusz azóta minden magyar számára nem csak egy vers, egy ünnepi dal, hanem olyan nemzeti ima, ami időtől és helytől függetlenül magyar létünk kifejezője. A magyar kultúra, benne több mint ezeréves Kárpát-medencei múltunk, nyelvünk, irodalmunk, népdalkincsünk, zenénk, meséink, hagyományaink, hitünk, képzőművészetünk, épített örökségünk, közösségi emlékezetünk az, ami magyarrá tesz bennünket. Hatalmas kincs ez, ami a hétköznapokban talán nem magától értetődő. A magyar kultúra olyan, mint egy nagy ház, ami biztonságot, védelmet, erőt nyújt. Sok más gyökerű embert ejtett ámulatba és ragadott magával.
A magyar kultúra napja előtt leginkább a magyar nyelv szeretetét kifejező versekkel, költeményekkel tiszteleghetünk. Ezen az estén Sudár Annamária versmondó és Huzella Péter verséneklő „Zsivajgó természet” című Kosztolányi-műsorával emlékeztünk a magyar kultúrára.
A rendezvény két előadója a versmondás, a verséneklés mestere. A vers, a versmondás Sudár Annamáriát gyermekkora óta kíséri, rendezvényeken, versenyeken vett részt, színjátszó körben szerepelt. Hivatásos előadóművészi engedélyt, majd az Eötvös Loránd Tudományegyetemen magyar-történelem szakos bölcsésztanári diplomát szerzett. A tanári pálya után főállása az Országos Széchenyi Könyvtárhoz köti. Első önálló műsorát 2000-ben a millennium tiszteletére állította össze „Az nem lehet, hogy annyi szív” címmel. Az elmúlt esztendőkben készült műsorai, a történelmi évfordulókra visszatekintő összeállítások, tematikus emlékműsorok, emlékévekhez kapcsolódó előadások, előadóestek, rendhagyó magyar órák cd-k és dvd-k mutatják tehetségét, sokszínűségét. Évek óta együtt dolgozik, közös műsora van többek között a Fodor Kamaraegyüttes tagjaival, a Misztrál együttessel, Rubold Ödön, Lázár Csaba színművésszel, Szabó András előadóművésszel és Huzella Péterrel.
Huzella Péter, zeneszerző, gitáros-énekes, a Kaláka, majd a Neil Young Sétány formáció tagja. 1975-1995 között a megzenésített verseket előadó Kaláka együttes tagja volt. 1995 óta a Merlin Színházban és a Kolibri Színházban szerző, előadó. 1989 óta fellépésein Zalán Tibor költővel írt balladáit adja elő, valamint egyszemélyes interaktív színházi előadást játszik gyermekeknek. 2000-ben megkapta a magyar kultúra művelésének és ápolásának elismeréséért járó legmagasabb magyar állami kitüntetést, a Kossuth-díjat.
A Kosztolányi Dezső műveiből készült összeállításban elhangzott verseket a Zsivajgó természet című, 1930-ban megjelent ciklus rövid, játékosan szellemes, gyakran humoros kisprózái fogták össze az alkotók által válogatva, s a négy évszak ihlette sorrendbe rendezve. A ciklus szövegei által alkotott sokszínű szövegkörnyezetben Kosztolányi több közismert, illetve néhány ritkábban felidézett költeménye is helyet kapott – köztük az „Egy kézre vágyom“, a „Boldog-szomorú dal“, az“ Áprilisi ezüst eső“, a „Halotti beszéd“, az „Esti Kornél éneke“, a „Hajnali részegség“, az“ Őszi reggeli“ és az „Üllői úti fák „című is – elmondva vagy megzenésítve.
Sudár Annamária és Huzella Péter által előadott versek, énekek együtt teremtették meg azt a hangulatot és lelkiállapotot, aminek az előadóművészek mellett a közönség is részesévé vált. Az előadást, a közönség véget nem érő tapssal hálálta meg. A rendezvényt a Himnusz közös eléneklése tette teljessé.
Az előadás véget ért, de… a versek, verssorok ott fognak zengedezni tovább a lelkekben, hogy aztán később saját érzéseket, gondolatokat idézzenek elő. Tudatosítja bennünk, hogy az évszázadokon át továbbadott magyar nyelv és kultúra olyan érték, amelyet megőrizni erkölcsi kötelességünk.
A fényképeket Gál Anna Gertrúd készítette.
