A rendezvény az Észak-Amerikában, Kanadában és az Amerikai Egyesült Államokban működő néptánccsoportok, és szólótáncosok seregszemléje, mely kisebb-nagyobb kihagyásokkal már 1975 óta jelen van a diaszpórában élő magyarság életében. A szervezést ez alkalommal a Csűrdöngölő Népzenei Együttes vállalta magára, helyszínéül pedig a New Brunswick-i Magyar Amerikai Atléta Klub szolgált. A Pontozó idén is sokoldalúságáról tanúskodott: bemutató, verseny, táncház és workshop volt egyben. Magasan képzett tánctanárok, kézművesek, előadók kápráztatták el a nagyérdeműt a maguk területén. Bár a közös tánc szépségén és a bemutatkozás lehetőségén volt a hangsúly, sokakat a megmérettetés vonzott erre a hétvégére. A néptánc művelői három kategóriában indulhattak: férfi szóló, páros, valamint csoportos tánc. A táncosokat az előadott anyag, improvizációs képesség, viselet autentikussága és a színpadi megjelenés alapján minősítette a zsűri. Az értékelő bizottság tagjai: Magyar Kálmán, Nagy Ildikó, Béres Anikó és Salamon József voltak. A rendezvény zenei szolgálatát két együttes látta el, akik a verseny mellett a táncházban is muzsikáltak.
A clevelandi regöscserkész-csoport tagjai közül először a szólóban induló Balássy Julián széki legényessel lépett a színpadra. Julián felkészülését Tihanyi László, a regös csoport egyik vezetője segítette. A délután folyamán került sor a rábaközi koreográfia bemutatására, mely lendületével és vidámságával az egész közönséget elkápráztatta. Ezután a csoport lánytagjai, gyors átöltözést követően, a tardonai leánytáncot járták el zenekari kíséret nélkül, végig saját énekük mellett. A lánycsoport felkészítését Szentkirályi Hanna, a regös csoport másik vezetője koordinálta. A csoport tagjai elszántan, egyéb elfoglaltságaik mellett már hetek óta gyakoroltak, az utolsó héten pedig még két extra próbanapot is beiktattak a menetrendjükbe. Izgatottak voltak a fellépés előtt, még inkább az eredményhirdetés előtt. Az eredmények azonban minden fáradtságért és izgalomért kárpótolták őket: a rábaközi koreográfia és a tardonai leánytánc kiemelt arany minősítést kapott, a szólóban fellépő Julián produkciója arany minősítést érdemelt ki. Ezután már megkönnyebbülve vettek részt a gálaműsoron, és az azt követő táncházon, ahol kedvükre ropták együtt a többi résztvevővel.
A húsz ügyes néptáncos-palánta nagy önbizalmat, és az eddiginél is több lelkesedést kapott ez által a fellépési lehetőség, és a zsűri konstruktív szakmai véleményezése által.
