Magyar vagyok, magyarnak születtem, és Magyarországon is szeretném leélni az életemet. Sok magyarnak azonban nem adatott meg ez különböző okok miatt.

Konzervatív, keresztény családba születtem, ahol a hit, a magyarságtudat és a magyar nemzet aktuális helyzete mindennapos ebédtéma volt. Már gyermekként, tudat alatt erősödött bennem a magyar nép iránti elköteleződés, ami idősebb koromra egyre egyértelműbbé vált. Köszönettel tartozom szüleimnek, tanáraimnak, amiért nevelésükben a hazaszeretetet az egyik legfontosabb tanításnak tartották.

2008 májusában tettem le a cserkészfogadalmat, és ettől az évtől kezdve egyszer sem hagytam ki az őrsgyűléseket, a nyári táborokat, melyek minden júliusban az év fénypontjai voltak számomra. Elmondhatatlanul sok dolgot kaptam a cserkészettől: barátokat, példaképeket, a jövőmet meghatározó döntéseket. Lassan több mint öt éve őrsvezetőként, három éve pedig rajparancsnokként én is részt veszek a gyerekek nevelésében és tanításában.

Cserkészként küldetésem, hogy „Emberebb embert, magyarabb magyart” neveljek. Úgy gondolom, önámítás lenne, ha ezt csak az ország határain belül igyekezném teljesíteni. Az ifjúsági mozgalomtól kapott tudást szeretném minél szélesebb körben átadni, ezzel is segíteni a magyar közösségek összetartását.

Remélem, hogy odaadó munkámmal sikerül megerősíteni a Reading környéki cserkészetet, megismerhetem az ottani magyar közösségeket, és támogatni tudom őket abban, hogy a magyar nyelv, a történelem és a magyarságtudat ne vesszen feledésbe, hogy érezzék, van egy őshazájuk, ahová mindig szívesen hazavárják őket.

Nagy lelkesedéssel indulok a következő kilenc hónapra London környékére, hogy továbbadhassam azt a rengeteg tudást, élményt és szeretetet, amit a cserkészettől kaptam.