„Aki zenével indul az életbe, az evvel bearanyozza minden későbbi tevékenységét, az életnek olyan kincsét kapja ezzel, ami átsegíti sok bajon. A zene táplálék, vigasztaló, elixír, és az élet szépségét, és ami benne érték, azt mind meghatványozza.” (Kodály Zoltán)
Jelenleg a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Karán tanulok ének-zene-zeneismeret szakon, osztatlan tanári képzésen. Gyerekkorom óta érdeklődöm a zenetanári pálya iránt, zenével már óvodás korom óta foglalkozom. Furulyázni, fuvolázni és zongorázni tanulok, rendszeresen veszek részt zenekari fellépéseken (Csepeli Szimfonikus Zenekar, Csepeli Auth Henrik Fesztivál Fúvószenekar). Nagyon szeretek énekelni, ezt az is mutatja, hogy iskolai tanulmányaimat a Magyar Rádió Gyermekkórusában kezdtem.
2015-ben látogattam először Chicagoba, Illinois államba. Itt találkoztam a diaszpórában élő magyar közösséggel, a Szent István Magyar Iskola diákjaival. Ebben az iskolában három unokatestvérem is tanult akkor, így lehetőségem nyílt arra, hogy aktívan részt vegyek néhány iskolai programon. Nagyon élveztem a gyerekekkel eltöltött időt - játékok, éneklés, verstanulás - jó kapcsolatot építettem ki az egész közösséggel. Ekkor hallottam először a Kőrösi Csoma Sándor Programról, s határoztam el, hogy részt szeretnék venni ebben a munkában.
Az ösztöndíj elnyerésével lehetőséget kaptam arra, hogy a diaszpórában élő, magyarságukat megőrző gyermekeket taníthassam és megismertethessem velük a magyar népdalokat, népmeséket, történelmünket, hagyományainkat. Fontos számomra, hogy a kint elő magyar gyermekeknek jó példát mutassak és a legjobb tudásom szerint tanítsak.