Csak úgy lehetünk nyitottak más kultúrák felé, ha a sajátunkat kívülről-belülről ismerjük és szeretjük.
Ötéves koromban kerültem be városunk néptánccsoportjába, és az óta a táncos lét minden lépcsőfokát végigjártam. Kis táncosból lassan rutinos és biztos taggá cseperedtem, majd egyre több feladatot kaptam. Táboroztattam a kisebbeket, tanítottam nekik táncot, éneket, kézműves foglalkozásokat tartottam, és elmondhatom, hogy a tanítással kapcsolatos összes tevékenységeket igazán élveztem.
Tíz éve minden nyáron szereplőként és szervezőként is részt veszek egy nagyszabású nemzetközi néptánc fesztiválon, ahol nem csak rengeteg, különböző kultúrából érkező emberrel találkozhattam, hanem megtanultam, hogyan ismertessem és szerettessem meg másokkal a magyar folklórt és hagyományokat. Biztos vagyok benne, hogy a jövőmben is fontos szerepet kap a néptánc és a népművészet gyakorlata, tanítása és népszerűsítése.
Nagyon szeretném, ha a magyar folklór iránt érzett lelkesedésemből egy keveset másoknak is átadhatnék. Ebben nagy segítséget nyújt a Kőrösi Csoma Sándor Program, de úgy gondolom, hogy én is sokat tanulhatok a magyar kultúra iránti elkötelezettségről olyan emberektől, akik ezt Magyarországtól sok-sok kilométerre élve is szívügyüknek tekintik.