Számomra néptánc egy külön nyelv, mégpedig a legszebb, melyen Férfi és Nő szót válthat.
A középiskolát Szentendrén végeztem a Ferences Gimnáziumban. Jelenleg a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Karának vagyok hallgatója.
A kereszténységem fontos alapja az életemnek. Reformátusként katolikus iskolákba járva megismerhettem mindkét felekezet kultúráját, szokásait. Ezek ifjúsági közösségei is, mint a Regnum Marianum sokat jelentettek számomra.
A néptánc már egészen gyermekkorom óta hasonlóan meghatározó tényező az életemben. A Szentendre Táncegyüttes gyermekcsoportjában ismerhettem meg a népkultúrát, amely gyorsan magával ragadott. Később Budakalászon folytattam a táncot, ahol Pukli Gabriella és Vrábel János mellett Imre Béla „Béci” volt rám nagy hatással. Jelenleg a Műegyetemi Néptáncegyüttesnek és a Budapest Főváros Bartók Táncegyüttes Felnőtt Utánpótlás csoportjának vagyok tagja. Ezekben a csoportokban nem csak táncolni tanultam meg, de megtapasztaltam a népzene és a tánc közösségteremtő erejét, mely akár egy életen át tartó kapcsolatokat adhat.
A tánc tanulása mellett tudásom továbbadása is mindig fontos volt számomra. Ezért hoztam létre két évvel ezelőtt egy kezdő néptánccsoportot az egyetemen, mely azóta is folyamatosan bővül. Nem csak a tudásomat igyekszem átadni a táncosaimnak, de a néptánc iránti lelkesedésemet is. A célom, hogy ne csak a tánclépéseket ismerjék meg, de a magyar kultúrát tekintsék sajátjuknak.
Fontosnak tartom, hogy bárki érdeklődő megismerhesse a magyar kultúrát. Ezért tartottam több alkalommal is táncházat külföldi cserediákoknak.
Ezt a munkámat szeretném továbbvinni a Kőrösi Csoma Sándor Programban is. Nagyon várom ezt az új kihívást, amit Buenos Aires tartogat. Remélem, hogy tudásommal és tapasztalatommal hasznára tudok válni az Argentínai Magyarok Szövetségének és a Regös Táncegyüttesnek.