„Két szárnya van a magyar nemzetnek, mellyel a magasba emelkedik. Az egyik igenis a szabadság kultusza, a szabadelvű eszmék követése, de a másik a nemzeti öntudat és a nemzeti érzések felébredése.” (Apponyi Albert)
A nemzeti öntudat úgy gondolom, hogy minden ember számára nagy jelentőséggel bír. Akik a saját hazájukban élnek, azoknak természetesebb, akik viszont a határon túl, azoknak hatványozottan számít ez. Számomra a nemzeti öntudat egyik fontos meghatározója a népi kultúra, népzene, néptánc, mely egész életem során jelen van.
A néptánc óvodás korom óta a mindennapjaim része töretlenül. Szolnokon kezdtem el néptánccal és népdal énekléssel foglalkozni. Mikor egyetemistaként Budapestre kerültem, természetes volt számomra, hogy itt is folytatom a táncot. Az egyetem együttesében kezdtem táncolni, melynek azóta oszlopos tagja lettem. Számos fellépést, műsort, fesztivált, megmérettetést, tábort, közös kézműveskedést, karácsonyozást, disznóvágást, táncházat tudhatunk magunk mögött, melyek mind hozzájárultak, hogy egy remek közösséget alakíthassunk ki közösen.
Nem távolodtam el az otthoni táncos közegtől sem. A térségben számos néptáncos közösség működik, melyekben az itt élőknek lehetősége van megélni a hagyományainkat a mindennapjaik során. Amikor tehetem, hazajárok a táncházakba, néptáncos előadásokra, népzenés programokra, kurzusokra, táborokba, fesztiválokra.
Gyermek, ifjúsági és felnőtt korosztályt is volt szerencsém már tanítani táncházak, táborok, kurzusok során is. Számos táncos, népzenés eseményben vettem már részt szervezőként is, melyek során a lebonyolításból is aktívan kivettem a részem. Mindig nagy örömmel tölt el az ilyen rendezvények során az emberek hálás visszajelzése, boldogság és motiváció számomra a munkám elismerése.
Úgy gondolom, hogy tapasztalatommal, lelkesedésemmel, pozitív szemléletemmel képes vagyok építeni, gyarapítani a külhoni magyar néphagyományt művelő közösségeket.