„A nyelv olyan, mint az ég a maga egymásba futó színeinek gyönyörű játékával.” / Kazinczy Ferenc/
Úgy érzem, két dolog határoz meg engem. Az egyik a magyar nyelv szeretete, a másik a rajzolás, festés, bármilyen kreatív alkotás. Mikor felvettek az ELTE Tanító- és Óvóképző Kar Vizuális nevelés szakára, úgy éreztem megtaláltam a helyem. A tanítás az, amiben e két dolog, nagyon szorosan összefügg. Tanítás közben ugyanis alkothatsz szavakkal és színekkel is. Inspirálhatsz, inspirálnod is kell másokat az alkotásra.
A magyar nyelv szeretetét gyerekkoromból hozom magammal. Mindig is érdekeltek a versek, az írás, a nyelvünkben rejlő megannyi szépség. Már az egyetemen tudtam, hogy a nyelvünk iránti szeretet lesz az egyik legfontosabb, amit majd át szeretnék adni leendő tanulóimnak.
Életem másik fontos eleme, az alkotás bármilyen kreatív tevékenység kipróbálása és tanítása. Örülök, ha a gyerekek minél változatosabb kreatív technikát, újdonságot tanulhatnak meg, hiszen ez is szélesítheti a látókörüket és fogékonyabbá teheti őket a jövőben az új dolgok iránt.
Úgy gondolom, hogy érdeklődni, újdonságokat megismerni és elfogadni egyre fontosabb az életünkben. Én az elmúlt években rengeteget tanultam más kultúrákról, a világról, önmagamról. Szeretek új embereket megismerni, elmerülni a kultúrák sokszínűségében, folyamatosan tanulni, változni.
Bízom benne, hogy a magyar nyelv iránti szeretetemmel, a kreatív kézművesség iránti hatalmas lelkesedésemmel, iskolai, tanítói tapasztalataimmal, fogékonyságommal az új, érdekes dolgok felé hasznos tagja leszek a külföldön élő magyarok közösségének és aktívan segíthetem a magyar iskolákat munkájukban.