Nagyszüleim, szüleimmel együtt, a második világháború kivándorlása során értek Argentínába. Büszke, külföldi magyarok vagyunk és szívesen, örömmel adjuk át a magyar kultúrát bármilyen formában.

Kiskorom óta Argentínában, a Zrínyi Ifjúsági Kör Hétvégi Iskolájában kaptam magyar nyelvi oktatást, ahol magyar földrajz és néprajz érettségit is tettem. Ott magyar nyelv, írás, történelem, irodalom, föld- és néprajz oktatásban részesültem, majd a cserkészházban őrs- és csapatprogramokon vettem részt.

Fiatal koromban a Külföldi Magyar Cserkészet Magyarok Nagyasszonya 39. Leány Cserkész Csapatban tudtam visszaadni valamit abból, amit kaptam. Először őrsvezetőként, aztán segédtisztként.

2018-ban a Balassi Bálint Intézet hungarológia kurzusa alatt új erővel lángolt fel bennem a magyar nyelv iránti szeretetem és tudásszomjam.

Aztán a Zrínyi Ifjúsági Kör megadta a lehetőséget, hogy a gyerekekkel foglalkozzak a magyar nyelvtudás átadásában. Több korosztállyal dolgoztam a hétvégi iskolában és a Diaszpóra táborok alatt.

Mindig lelkesen, de a legnagyobb örömben volt részem, amikor az óvodásokkal kezdtem foglalkozni. Kisgyerekekkel foglalkozni nem nehéz munka, hanem kihívás a szívnek. Persze nem csak a szívnek kihívás, hanem az egész testnek. Nagyon szívesen végzem ezt a “tornát”, mert mikor látom az arcukon, hogy átveszik az új hangokat, értik az új szavakat, vagy elmondják szép kiejtéssel, az megér mindent.

Nehezen hagyom hátra az argentínai óvodában eltöltött négy évi munkát, de boldogan és izgatottan várom az új kihívásokat Montevideóban.