3. cserkésztörvény: A cserkész, ahol tud, segít.
Marosvásárhelyi születésűként ismerem a külhoni tömbmagyarság, illetve a szórvány életét, problémáit. A középiskolai évek és az egyetem időszaka alatt, sőt utána is aktívan részt vettem városom kulturális és közösségi életében.
Fiatalként nagyon megragadott a cserkészet világa, és testi, lelki fejlődésemben jelentős szerepet játszott. Cserkészjelöltként léptem be a 127. Sz. Bosco Szent János cserkészcsapatba, később cserkész, majd őrsvezető lettem. Mindig jelen voltam az évente szervezett nyári nagytáborban, és őrsvezetőként segítettem, hogy a tábor gördülékenyen menjen, illetve, hogy a rám bízott fiatalok minél több élménnyel térjenek haza. A heti foglalkozásokon tartalommal töltöttem meg a rám bízott időkeretet, és a cserkészismeretek átadása mellett neveltem is a fiúkat.
Multimédiás végzettségem miatt többféle szemszögből vizsgálhattam a külhoni magyar lét elemeit. Fél évig dolgoztam az Erdély.ma hírportálnál, ahol feladatom a kisebbségi magyarságot érintő napi hírek megírása és szerkesztése volt, így nyomon követtem az erdélyi és kárpát-medencei magyarság mindennapjait.
A Kőrösi Csoma Sándor Programot - külsős munkatársként - régóta napi rendszerességgel követem. Örömömre szolgál, hogy most már ösztöndíjasként is részt vehetek benne. Mivel a szórványság hétköznapjait saját tapasztalatból ismerem, kíváncsi vagyok a távolabb élő magyarok életére is. Erre lehetőségem is lesz, kilenc hónapon keresztül a berlini 86. Apáczai Csere János Cserkészcsapat tagjaként fogom segíteni a magyarságot.