A Ludas Matyi próbái azt követően kezdődtek el, hogy kiérkezésem után kiderült: az itteni magyar közösség nagyon is nyitott a színházra. Közös ötletelés után úgy döntöttünk, hogy színpadra visszük Ludas Matyi történetét, amelyet 2025. május 25-én, a gyermeknapi klubnapon mutatunk be a gyerekeknek, meglepetésként.
Az előadás érdekessége, hogy bár az alaptörténetet a klasszikus magyar népmese adja, a szövegkönyvet teljes mértékben az itteni magyar közösségre írtuk át, mondhatni, modernizáltuk. A darab alapszerkezete, mint egy vázlat, megmaradt, de belekerültek az itt élő emberek történetei, szokásai és életképei is.
A szövegkönyv is állandóan változik, így a végleges változat csak a bemutató napjára születik meg; addig új mondatokkal bővül, vagy éppen kihúzunk belőle néhányat. Áprilisban indultak a próbák, az elmúlt hónapban heti egyszer, online dolgoztunk együtt, májusban pedig már személyesen is találkoztunk, két alkalmat tudhatunk már magunk mögött.
Először dolgozom együtt olyan emberekkel, akik korábban még sohasem csináltak ehhez hasonlót, mégis a lelkesedésük, kitartásuk és játékkedvük újra és újra meghat. A lehető legnagyobb alázattal szánják rá azt a kevés szabadidejüket, ami a munka és a családdal töltött idő után marad. Maguk készítik a jelmezeket és a díszletet, sokat improvizálnak, de ami a legfontosabb: igazán élvezik, amit csinálnak.
Úgy érzem, hogy ez a darab igazán fontos része lehet a kinti missziómnak, hiszen ha van valami, ami igazán építi és összetartja a közösséget, az a közös színházi munka, miközben a méltán híres magyar színházi kultúrát is tovább ápoljuk. Végül is, ahogy mondani szokás, színház az egész világ, és színész benne minden férfi és nő.
Hogy miért csipkedi egy aucklandi szúnyog Döbrögi kobakját? Miért éppen a gyerekközönséget kéri Ludas Matyi, hogy öltöztessék álruhába? És vajon helyes-e háromszor visszaadni a büntetést? Hamarosan kiderül!
