Ünnepi megemlékezés: 1956 - 1989 - 2019
A montreáli magyar szervezetek közös október 23-i ünnepségüket a Magyarok Nagyasszonya Egyházközség Mindszenty-termében tartották 2019. október 20-án. A vasárnapi szentmise, illetve istentisztelet utáni ünnepség díszvendége Dr. Ódor Bálint nagykövet volt. Rajta kívül beszédet mondott még Licskó Szabolcs katolikus plébános és Molnár Áron református lelkész. Az ünnepi műsorban közreműködtek a montreáli ifjúsági egyesületek, valamint a Kőrösi Csoma Sándor program két montreáli ösztöndíjasa is.
Az ünnepség a cserkészek ünnepélyes bevonulásával kezdődött, majd a résztvevők Tomecz András vezetésével elénekelték a Szózatot. A műsorvezető köszöntötte a megjelenteket, és felkérte Licskó Szabolcs plébánost, mint a rendezvény "házigazdáját", hogy mondja el nyitóbeszédét. A katolikus lelkész tisztelettel emlékezett '56 hőseire, majd a jelenlévőket a hitükhöz és magyarságukhoz való hűségre buzdította. A kitartás fontosságáról beszélt, ami a magyarság megtartásának elengedhetetlen feltétele.
Dr. Ódor Bálint ünnepi beszédében felidézte az ötvenhatosok bátorságát, a szabadságért életüket is feláldozó magyarok küzdelmét. Személyes életéből felidézte azokat a mozzanatokat, amikor találkozott '56 szellemiségével, ami fontos alakítója volt saját identitásának alakulásában is. A nagykövet külön kiemelte a harminc évvel ezelőtti történelmi eseményeket, amikor ő is részt vett az első szabadon ünnepelt október 23-i ünnepségen. Emlékezetessé vált az a nap azért is, mivel akkor – 1989. október 23-án – kiáltották ki a független Magyar Köztársaságot.
Molnár Áron református lelkész az ünnepség záróbeszédét tartotta. Számára ez az alkalom egyben bemutatkozásul is szolgált, mivel nemrég került a református gyülekezet élére. Beszédében párhuzamot vont az '56-ban Kanadába került magyarok, valamint az újonnan érkezettek befogadása között. Ugyan sok nehézséggel kellett megküzdeniük korábban is az emigránsoknak, de a jelenlegi multikulturális társadalom legnagyobb kihívása a magyar identitás megőrzése. Szavainak legfontosabb üzenete talán az volt, hogy akkor lehetséges az idegen nyelvű közegben megmaradni magyarnak, ha áldozatot vállalunk érte: részt veszünk és másokat is elhívunk a magyar közösség programjaira, gyermekeinket elvisszük a hétvégi magyar iskolába, beíratjuk őket a magyar egyesületekbe.
Az ünnepségen készült képek többet elmondanak a műsorról, mint ami leírható... A montreáli cserkészek népdalokat énekeltek, valamint Tollas Tibor, kanadai magyar költő nagyívű poémáját mondták el közösen. A Csillagösvény Egyesület gyermekei korabeli versekből idéztek részleteket. A Montreáli Magyar Iskola műsorában kicsik és nagyok együtt szerepeltek: mai dalok, '56-os versek, népdalok és néptánc, valamint katonadalok előadásával színesítették az október 23-i ünnepséget, mely a magyar, a székely és a kanadai himnuszok eléneklésével zárult.
Gergely Katalin, a Kőrösi Csoma Sándor program ösztöndíjasa, az ünnepség műsorvezetője volt. Nemes Csilla, a másik montreáli ösztöndíjas a cserkészek műsorában szerepelt, valamint a Csillagösvény Egyesület gyerekeinek betanította a verseket.
A cserkészek és segítőik gulyásleves- és palacsintavásárt is tartottak, megörvendeztetve ezzel azokat, akik az étkezésben is szívesen őrzik a magyar hagyományokat.
Személyes utóirat:
A montreáli lakóhelyemhez közeli utcában felfedeztem, hogy egy társasház egyik erkélyén az ünnep közeledtén megjelent a magyar zászló. Megmelengette a szívemet, és az ott lakók ismeretlenül is kedvessé váltak számomra. Legszívesebben becsengetnék hozzájuk...
