Hogy kerül a csizma az asztalra, avagy magyar nyelvoktatás Németország egyetemein
Amikor magyar népdalt éneklő külföldi diákokat hallasz, egyszer csak észreveszed, hogy torkodban dobog a szíved. Hogy miért? Ezt talán csak akkor érted meg, ha átéled. Müncheni tartózkodásom során leginkább a kíváncsiság hajtott, hogy bekukkantsak a Ludwig-Maximiliams Egyetem kulisszái mögé, ahol magyar nyelvoktatás is zajlik. Látogatásaim során nagyon szívélyes fogadtatásban volt részem. Kelemen Mária, a Finnugor és Uralisztikai Intézet lektorasszonyának köszönhetően sok ismerettel lettem gazdagabb mind a magyar mint idegen nyelv, mind a németországi egyetemi oktatás tekintetében.
Ami nekünk természetes - hiszen az anyanyelvünkről van szó - az egész máshogy fest a külföldi diákok esetében. Gondolkoztál valaha azon, hogyan magyaráznád el egy külföldinek, miért úgy mondjuk, hogy DebrecenBEN és SzegedEN? Miért nem SzegedBEN? A válasz nem lehet csak annyi: Mert így szebb. Szebb, mert így tanultuk meg és fülünknek tetszetős. Ez még nem a megfelelő válasz. Pedig okkal van különbség a kettő között, csak nekünk meg sem fordul a fejünkben lingvisztikailag belebonyolódni, mert tudjuk, megtanultuk és kész. Ilyen és ehhez hasonló apróságnak tűnő kihívások elé állnak, akik a magyar nyelvet választják egyetemi tanulmányaik során. A kihívások mellett viszont megismerik kultúránkat, történelmünket, a magyar irodalom remekeit és a mérleg nyelve máris kiegyenlítődik. A tanulási motiváció az érdeklődés fenntartásával tartható életben. Az érdeklődésnek pedig ezerféle gyökere lehet. Nem is gondolnánk, milyen indíttatás vezérli olykor a hallgatókat. Vajon miért tanul egy japán fiú magyarul? S hogy éveken keresztül hogyan lehet ébren tartani a kíváncsiságot, ami tovább hajt? Milyen tanári attitűddel lehet csillogó szemű diákok körében tölteni a hétköznapokat? A kérdésekre a cikkhez kapcsolódó interjúban Kelemen Mária ad választ, akivel a németországi magyar nyelvoktatás kezdetéről is beszélgettünk, majd a müncheni Finnugor és Uralisztikai Intézet életéről, magyarországi partnerkapcsolatokról, anyanyelvünk szépségéről, gazdagságáról, legféltettebb kincséről és hivatásáról mesélt.
Az interjú ITT hallgatható meg.
