Egész fiatal korom óta érdekelnek a magyar gyökerek, rokon népek, vagy akár az itthonról elszakadt, de magukat büszkén magyarnak valló közösségek szerte a világban.
Veszprém megyében, egy hatgyermekes nagycsaládban nőttem fel, majd az esztergomi Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium padjaiból kerültem Keszthelyre agráriumot tanulni. Szüleim „hagyatéka”, hogy a közösségi lét, a közösségszervezés megfogott és gyerekkorom óta hol jobban, hol kevésbé érint. Általános iskolás koromban fél évre családostul kiköltöztünk Angliába egy élet- és vagyonközösségbe (Bruderhof Communities), ahol az első szorosabb értelemben vett közösségi élményemet megtapasztaltam
Egész fiatal korom óta érdekelnek a magyar gyökerek, rokon népek, vagy akár az itthonról elszakadt, de magukat büszkén magyarnak valló közösségek szerte a világban. Népdalaink, népmeséink és mondakincsünk már gyerekkoromban megfogott, de a magyar kultúra többi részével csak a gimnáziumi évek alatt kezdtem el mélyebben foglalkozni. Megtanultam a rovásírást, amit később oktatni, versenyeken zsűrizni is volt alkalmam, illetve harci hagyományőrzésbe is belekóstoltam, ami íjászatot, ostorhasználatot vagy épp a kard- és szablyavívást jelentette.
A magyar szórvány közösségek felé a tavalyi év jelentette számomra az első komoly lépést. Részt vettem egy Erasmus + programon, ami Youth in Action – International Village cím alatt zajlott, és a dél-kelet törökországi fiatalok helyzetébe, lehetőségeibe adott helyszíni betekintést (Batman és környéke).
Tavaly nyáron részt vettem a Külföldi Magyar Cserkészszövetség és Magyar Cserkészszövetség programján, aminek keretében Kárpátalján, mint közösség és programszervező teljesítettem szolgálatot. Ennek során igyekeztem minden korosztállyal kapcsolatba kerülni, de a programok nagyobb része a cserkészetből adódóan a fiatalabbakhoz kötődött. Több helyszínen számtalan feladat, és ezzel együtt sok tapasztalat és segítő kéz fogadott. Örömmel tapasztaltam a nyitottságot, amivel az ötleteimet fogadták, vagy épp egy-egy programhoz segítségül hívtak. Sok fiatalt érdekelt az ének és hangszeres zene, így a népdaltanuláson túl néhány alkalommal a szentmiséket is színesíteni tudtuk.
A Kőrösi Csoma Sándor Program keretein belül lehetőségem nyílik egy hazánktól messzire szakadt magyar közösség megismerésére, segítésére, ami sok új kihívást jelent. Bízom benne, hogy tudásommal sokat hozzá tudok tenni az amerikai magyarok megmaradásához, épüléséhez.