„A legnagyobb titok szerintem mindig abban rejlik, hogy egy jó csapatban – közösségben kell dolgozni. Ahol az akarat mellett közös a cél és az érdek.”
A nevem Váradi Tünde. Egy magyar kisvárosban, Zentán születtem, gyerekkorom éveit pedig Magyarkanizsán töltöttem, ahol szüleimtől és nagyszüleimtől tanultam meg a legelső magyar mondókákat, gyerekdalokat. Télen a kandalló mellett üldögélve a nagytatám mesélt a magyar huszárokról, a falusi szokásokról, s ünnepekről, a nagymamán pedig boldogan idézte fel a hímzés, a csutkababa-készítés fortélyait vagy éppen a tyúkhúsleves főzésének titkait. Úgy gondolom, ezek a kisélmények voltak azok, melyek megerősítették bennem a magyar emberek, a magyar nemzet és a hagyományok iránti tiszteletet.
A ’80-as évek elején Kosztolányi szülővárosába, Szabadkára költözünk a családommal, itt fejeztem be az általános és középiskolai, majd egyetemi és mesteri tanulmányaimat. Ezután tizenkét évig egy általános iskolában matematikát és magyar nyelvet tanítottam, majd külföldi munkatapasztalatra is szert tettem. Nagy örömömre szolgált, hogy az Írországban töltött évek során taníthattam a diaszpórában élő magyar gyerekeket, s segíthettem őket abban, hogy kialakuljon bennük a magyar identitás és a nyelv értékei iránti tisztelet.
A Nemzetpolitikai Államtitkárság 2019/2020. évi Petőfi Sándor Program ösztöndíjasa voltam Bosznia-Hercegovinában, Szarajevóban. Küldetésem során kamatoztathattam eddigi tapasztalataimat. Tevékenységeim alappilléreit legfőképp a kultúra- és rendezvényszervezés, a magyar nyelv oktatása, valamint marketinggel és adminisztrációval kapcsolatos feladatok képezték. Egy-egy diaszpóraközösség identitásának fenntartása akkor szavatolható, ha a fiatalok, illetve a jövő nemzedékei – a gyerekek idejekorán megismerkednek a magyar kultúra értékeivel, hagyományaival és egyúttal annak éltető és egyben meghatározó közegével: a magyar nyelvvel. Ennek megfelelően a nyelvtanítás szerepe a közösségépítésben elengedhetetlenül fontos. Megtanultam a közösségépítés alapjait, a kapcsolattartás fontosságát és a projektírás fortélyait. A legnagyobb titok szerintem mindig abban rejlik, hogy egy jó csapatban – közösségben kell dolgozni. Ahol az akarat mellett közös a cél és az érdek.
A Nemzetpolitikai Államtitkárság Kőrösi Csoma Sándor Programján most azért veszek részt, hogy az elkezdett terveinket, elképzeléseinket, ötleteinket és álmainkat, melyek teljes mértékben a szarajevói magyar diaszpóraközösséget szolgálják, együtt valósítsuk meg a hegyek övezte boszniai városban.
