Ahogy nőtt a rám bízott munka súlya, úgy váltak számomra egyre fontosabbá azok az értékek, amelyeket a cserkészet közvetít.
Lassan hat éve foglalkozom közösségi neveléssel, programszervezéssel és már régóta szeretném magam egy nagyobb felelősséggel járó feladatban kipróbálni.
Első közösségszervezői tapasztalatomat cserkészként szereztem. Tíz éves korom óta vagyok a csapatom tagja, ahol tizenöt évesen kaptam egy őrsöt, akiket az óta is vezetek, és akiknek heti rendszerességgel tartok foglalkozásokat. Cserkészcsapatomban az évek során több különböző pozíciót töltöttem be, három évig vezettem egy negyven főből álló rajt, majd egy évig csapatparancsnok helyettesként a kétszáz gyermekből és vezetőikből álló csapatunkat vezettem. Ahogy nőtt a rám bízott munka súlya, úgy váltak számomra egyre fontosabbá azok az értékek, amelyeket a cserkészet közvetít. Ebben a közösségben a tapasztalás útján értik és tanulják meg a gyerekek, hogy mit jelent magyarnak, kereszténynek, cserkésznek lenni. Teszik mindezt úgy, hogy közben egy nagy, vidám csapatban gyakran életre szóló barátságokat kötnek.
Ezek az élmények alapozták meg pályaválasztásomat is. 2014-ben kezdtem el pszichológiát tanulni a Pázmány Péter Katolikus egyetemen, ahol idén szereztem meg alapfokú diplomámat. A képzés során számos olyan ismerettel gazdagodtam, melyek segítenek abban, hogy még jobban megértsem a csoportok dinamikáját és az emberek működését.
A tanulmányaim során elsajátított tudást és a cserkészként szerzett tapasztalatokat örömmel fektetem olyan feladatba, amelyet a Kőrösi Csoma Sándor Program tűzött ki célul.