Ausztráliai Magyar Református Egyház, Brisbaine, Queensland Kerülete

Az Egyház
Az Ausztráliai Magyar Református Egyház Brisbanei, Queenslandi Kerülete Jézus Krisztus egyetemes egyházának része és magában foglalja mindazokat az egyháztagokat, akik Queensland állam valamelyik egyházközségének tagjai.
A Brisbeni Református-Lutheranus gyülekezet 1951-ben kezdte meg működését, és később szervezetileg az 1973-ban törvényesen elismert Ausztráliai Magyar Református Egyháztesthez kapcsolódott, ugyanakkor kormányzatában önálló és független maradt.
Az Ausztráliai Magyar Református Egyház Queensland kerületéhez három gyülekezet tartózik a brisbanei, a gold coasti és a marsdeni magyar gyülekezetek.

A gyülekezet
Brisbane-ben Kobza Dániel kántortanító szolgálatával 1951-ben indultak meg az első istentiszteleti és szociális jelleggel is bíró összejövetelek. A gyülekezetek összetétele homogén. A római katolikus, református, lutheránus és kisszámú unitárius háttérrel rendelkező gyülekezet tagjait, a felekezeti különbözőségek ellenére a magyar jelleg és identitás tartja össze.
Az Ausztráliában kibontakozó magyar református gyülekezetek, meghatározó szerepet töltöttek be a bevándorlás szempontjából is. Az egyházak feladatává vált, hogy az egyre nagyobb számban érkező menekülteket segítse, felkarolja, és bevezesse a már létező magyar életbe. Az első gyülekeztek arra törekedtek, hogy önálló nemzeti egyházzá szerveződjenek.
Az évek folyamán Brisbane-i és Gold Coast-i magyar emigráció szolgálatában olyan személyek álltak, mint Adorján Ferenc aki az Országgyűlés erdélyi parlamenti képviselőjeként kényszerül menekülésre, vagy a 90-es években Nt. Zsoldos Mária Budapestről érkező lelkésznő aki népszerűségével, képzettségével szolgálta a a magyar közösségi életet.
A 2004-es esztendőben sikerült a gyülekezetben az állandó lelkipásztori állás lehetőségeit megteremteni, amikor Csiha Kálmán püspök úr ajánlatával a gyülekezet megválasztotta Kovács Lőrinc személyét.

A lelkipászor
Kovács Lőrinc 1973. október 29-én született Erdélyben, Nyárádszeredában. Szülei Felső-Nyárád mentéről Kendőből és Májából származtak.
Tanulmányait Marosvásárhelyen kezdte, majd Kolozsváron és az Egyesült Államokban folytatta.
1998-ban a kolozsvári Egyetemi Fokú Protestáns Teológiai Intézetben lelkészi képesítést nyert, ezt követően ösztöndíjjal a Pittsburgh-i (AEÁ) Egyetemre került, ahol az Élet a peremen című dolgozatával a gyakorlati teológia magiszteri diplomáját szerezte meg. Tanulmányi évei alatt Pittsburghban a Hazelwood-i és Homstead-i gyülekezetekben végzett szolgálatot.

2000-ben segédlelkipásztornak nevezik ki a Marosvásárhelyi Felsővárosi Egyházközségbe. Ugyanebben az évben házasságot kötött Molnár Izabellával. A házasságból két gyermeke született, Krisztina Boglárka és Tamás Ferenc.
2001 és 2004 között a Madarasi-Fekete Egyházközség lelkipásztora és Gondviselés (Providentia) Nemzetközi Alapítvány igazgatója.
2004-től a Queensland Kerületi Ausztráliai Magyar Református Egyház meghívására Brisbane és Gold Coast lelkipásztorának iktatták be.
2011-től Magyarország Tiszteletbeli Konzulja az ausztráliai Queensland Államban.
2015-ben gyakorlati teológiából doktorátust szerzett a komáromi a Selye János Egyetemen.
2015-be az Egyház a jóléti világban című könyvét adta ki
2016-ban Áder János köztársasági elnök a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjével tüntette ki.

Gyülekezeti élet
A hatalmas földrajzi kiterjedés (Queensland állam 12-szer nagyobb a jelenlegi Magyarország területénél), a nagyszámú magyar jelenlét és az ennél is nagyobb lelki szétszórtság igen nagy feladatot határoz meg a református egyház szolgálata számára.
A gyülekezeti élet három alappillére Gold Coast egyik kertvárosi negyedében bontakozott ki. Ezt követően a 150 kilométerrel északabbra Brisbane új lakótelepeiben élők közösségi életét egy kis családias, bérelt templom köré szerveztük meg. A gyülekezet harmadik központi pillére a marsdeni Magyar Ház körül alakult ki. Itt heti rendszerességgel a magyar klub báltermében tartottuk istentiszteleteinket tavaly decemberig, amikor átköltözhettünk új templomunkba.
A gyülekezetépítés során nagy hangsúlyt helyezünk a szabadtéri közösségi összejövetelekre, bográcsozásra. Ezek az alkalmak soha nem látott fiatalokat mozdítanak meg. A vallási élmény kielégítése mellett történelmi megemlékezések tartunk  és megünnepeljük nemzeti ünnepeink.
Gyülekezetünk életében nagy szerepet játszott a Napsugár Kórus megalakítása. A kórus szolgálata fiatalos lendületet adott a közösségnek.
Egyházunk 65 éves évfordulója alkalmából összeállított és kiadott egy új énekeskönyvet, mely gyakorlatias szempontból fontos és hasznos a diaszpórában élő közösség számára. Az énekeskönyv 175 éneke a hagyományos református, evangélikus zsoltárok és dicséretek mellett közkedvelt római katolikus énekeket és újabb keletű ifjúsági énekeket is tartalmaz.
Kulturális megmozdulásunk egyik legnagyobb sikere a Briabanei Magyar Színtársulat létrehozása, amely az elmúlt tíz év során több színdarabot adott elő. A Hullámzó Vőlegény című Tamási darabot sikerült hazavinni és előadtuk a Kárpát-medence tíz településén.

Összetartozás Templom/Kápolna
Ez, a lehetőségeket magába hordozó közösségi élet késztetett bennünket, hogy itt a diaszpórában a jövő generációk számára is megteremtsük a magyar-keresztény megmaradás lehetőségét. Szüleink, nagyszüleink egy sokkal nehezebb világban építettek templomot és őrizték hitüket. Akkor mi, a 21. század jóléti világában erre az áldozatra nem lennénk képesek?
Egyházépítő munkánk során elérkeztünk a templomépítés gondolatáig. Kezdeményezésünk igen nagy lelkesedésnek örvendett, és a templomépítés költségeinek nagy részét összegyűjtöttük és elkezdődött az építkezés a marsedni Magyar Ház területén. Istennek hála az építkezés utolsó fázisaihoz érkeztünk és a körülbelül száz férőhelyes Összetartozás Templomát hamarosan felszentelhetjük.
A fentiek összegzéseként elmondhatjuk, hogy a világ legtávolabbi diaszpórájában is vannak élő magyar gyülekezetek, és élnek olyan magyarok, akik dolgoznak, áldoznak, és szívügyüknek tekintik az egyház, a kultúra és a megmaradás ügyét. Ezek a magyarok őseik földjének messzesége ellenére hisznek Istenben, és él bennük az az érzület, amit a haza iránti ragaszkodásnak, a magyarság iránti szeretetnek nevezhetünk.