A Balaton északi partján, egy kis községben nőttem fel. Itt jártam általános iskolába, itt kamaszodtam és szívtam magamba a táj történelemmel és szőlővel átitatott illatát és életérzését. Ülhettem a nyári konyhában, hallgathattam dédanyám meséit, megismertem a kétkezi munka nehézségeit és szépségeit, megértettem a múlt és az „öregek” tiszteletének fontosságát, a közösség, a család összetartó erejét.

A tudás, hagyomány tisztelete és a kíváncsiság fontos része lett életemnek. Úgy tűnik, mindez a családom vérében van. Mégis szükségem volt ennek mozgással kombinált változatára. Talán így történhetett, hogy a Szombathelyi Tanárképző Főiskola német-történelem szakpár elvégzése mellett a régészet és végül a néptánc, a népi és táncos kultúra „rabjává” váltam. Innen egyenes út vezetett a néptánc szakirány elvégzéshez. A helyi, majd a főiskolai Szökős Táncegyüttes után az Ajka-Padragkút Táncegyüttes tagja lettem. Utazások, verseny eredmények, gyermekcsoportok tanítása – ezek erősítették meg bennem a vágyat, hogy az emberi összetartással, a magyarságtudattal nyomatékosabban kezdjek el foglalkozni, miközben magamat is fejlesztettem.

Immár nyolc éve tanítok egy általános iskolában. A gyerekek szeretete, elképesztő zsenialitása és érzékenysége megtartott ezen a pályán. Németet, történelmet, néptáncot egyaránt tanítottam alsótól felsőig. Pedagógusként mindig ezen tárgyak megszerettetése volt az elsődleges célom. Ez minden szempontból jó célnak bizonyult.

Örömmel és büszkeséggel tölt el, hogy egy olyan szervezet tagja és segítője lehetek, melynek fő profilja a közösség építése, a magyar kultúra ápolása, a gyermekek összefogása, és „gyökereiknek biztosítása”.