„Mi, magyarok így szétszaggatva, a világban szétszóródva is egy lelki haza gyermekei vagyunk és felelősek vagyunk egymásért…”(Tamás Gábor)
Sátoraljaújhelyiként, az országhatár közelsége miatt, nagyon fiatalon szembesültem azzal, hogy magyarok nem csak Magyarországon élnek.
A magyar néptáncot már óvodás koromban tanulni kezdtem, majd a sátoraljaújhelyi Bokréta Alapfokú Művészetoktatási intézményben folytattam, ahol komolyabb szintű oktatásban lehetett részem. Egy próba alkalmával ajánlották, hogy felvételizzek a Nyíregyházi Művészeti Szakközépiskolába. Ezek a középiskolás évek, az ott elért eredmények és tapasztalatok sorsdöntőnek bizonyultak, ám később még inkább kitárult előttem a világ. Budapesten a Magyar Táncművészeti Egyetemen tanultam tovább, emellett az Experidance Production táncosa voltam. 2018-ban a Bartók Táncegyüttes ifjúsági csoportjának tánckarát vezettem, és a felnőtt együttes szólistája voltam.
Azt, hogy a Kőrösi Csoma Sándor Programba jelentkeztem, egy turnénak köszönhetem, amelynek során a Zemplén Táncegyüttessel Dél-Amerika több országában is felléptünk. Ennek során egy egészen más kulturális környezetre is ráláttam, és arra az ismeretlen érzésre, hogy a tengerentúlon, ilyen messze az anyaországtól, mennyire nehéz magyarnak lenni. 2018-ban és 2019-ben is Brazíliában, São Paulóban voltam ösztöndíjas, mely életem eddigi legszebb időszaka volt. Idén újra elnyertem az ösztöndíjat, így már harmadik alkalommal segítem a magyar kolóniát São Paulóban.
A Kőrösi Csoma Sándor Program lehetőséget nyújt arra, hogy a távol élő magyarok egymással megismerkedhessenek, és ha térben nem is, de kulturálisan megőrizhessenek egy olyan értéket, ami a világon egyedi. Álmom és célom az, hogy hagyományainkat, amit nagyszüleink, dédnagyszülőink örökségképp ránk hagytak, a távol élő magyaroknak átadhassam, a fiatalokkal megszerettessem, hogy ők is továbbadhassák az utókor számára.