A néptánc gyermekkorom óta szervesen átszövi az életemet: nem csupán mozgásforma vagy művészeti ág számomra, hanem identitás, közösség és örömforrás. A nagyszüleimnél eltöltött falusi nyarak alatt testközelből ismerhettem meg azt a hagyományos életformát, amelyben a közösség ereje, az egymásra figyelés és a szokások tisztelete a mindennapok természetes része volt. Ezek az élmények mély nyomot hagytak bennem, és a mai napig iránytűként szolgálnak szakmai és emberi döntéseimben.

Tanulmányaimat az Óvodapedagógia szakon, a Nyugat-magyarországi Egyetem soproni karán végeztem, ahol megerősödött bennem az elhivatottság a gyermekekkel való munka és az értékközvetítés iránt. 2013-ban Bécsbe költöztem, és szinte azonnal bekapcsolódtam az ottani magyar néptáncos közösség életébe. A közös munka és az elköteleződés eredményeként 2021-től már nemcsak táncosként, hanem a Napraforgók Bécsi Magyar Néptánc és Népzene Egyesület elnökeként is aktív szerepet vállaltam a határon túli magyar kultúra ápolásában és továbbadásában.

E közösségi munka során kerültem kapcsolatba a Kőrösi Csoma Sándor Programmal, amelynek ösztöndíjasai hosszú időn keresztül segítették és erősítették tevékenységünket. Különösen hálás vagyok azért, hogy elnöki feladataim ellátása mellett immár második éve magam is részese lehetek ennek a rangos programnak. Cipruson lehetőségem nyílik arra, hogy aktívan hozzájáruljak a magyar gyermekek magyarságtudatának erősítéséhez, a magyar nyelv és hagyományok élményszerű átadásához, valamint a helyi magyar közösség támogatásához. 

Hiszem, hogy a hagyomány nem a múltba zár, hanem hidat épít generációk, országok és
közösségek között – és ebben a munkában megtiszteltetés számomra részt venni.