Már gyermekkoromban megismerkedtem a magyar népi kultúrával különböző programokon keresztül. Hat éven keresztül néptáncoltam és ötször vettem részt a Lurkó Néptánctáborban, mely alkalmak során különböző tájegységek tánclépéseit, énekeit és hagyományaikat ismerhettem meg az magyar és határontúlról érkező fiatalok társaságában.

Nagy jelentőséggel bír számomra az éneklés is. Hiszem, hogy zenén keresztül könnyen át tudunk adni olyan dolgokat egymásnak, melyeket puszta szavakkal nehéz lenne. Különösen közel állnak a szívemhez a magyar népdalok. A magyar népdalkincs gazdagsága, sokszínűsége felülmúlhatatlan. Számos iskolai- és városi ünnepségen léptem fel népdalokkal.

Mindig is szerettem új emberekkel megismerkedni, beszélgetni és ha tudtam, segíteni nekik. Gimnáziumi tanulmányaim alatt számos műsor és jótékonysági program szervezésében részt vettem és minden percét őszinte örömmel töltöttem.

Tudtam, hogy mindenképpen ezzel szeretnék foglalkozni a jövőben is, ezért jelentkeztem az Eötvös Loránd Tudományegyetem kommunikáció- és médiatudomány szakjára, ahol megtanulhatom, hogyan lehet a lehető leghatékonyabban kapcsolatokat létesíteni és fenntartani különböző emberek és szervezetek között.

A különböző nyelvek iránti érdeklődésem mindig is erős volt: kilenc éve tanulok angolul. Négy éve németül is tanulok, tavaly nyáron két hetet dolgoztam tábori felügyelőként szülővárosom német testvérvárosában, Kronachban, ahol megtapasztalhattam, milyen fiatalító és különleges munka a gyermekekkel való foglalkozás.

A Kőrösi Csoma Sándor Program ötvözi több nagy szenvedélyemet: a kultúra ápolását, a különböző emberekkel való kapcsolatépítést, a kommunikációs tevékenységet, a programszervezést.

A következő hónapokban minden tapasztalatomat és erőmet bevetve igyekszem a gyönyörű Svédország magyar közösségeit segíteni, amiben csak tudom, és remélem, hogy nyomot hagyok itt élő honfitársaim emlékezetében.