“A tánc a lélek rejtett nyelve.”- Martha Graham
Somogyi Boglárka vagyok, 20 éves, jelenleg a Szegedi Tudományegyetem óvodapedagógia szakos hallgatója. Kecskeméten születtem, és Ballószögön nőttem fel. Az életemben a népzene, a hagyományok szeretete gyermekkorom óta jelen van. 6 éves koromban kezdtem néptáncolni a Ballószögi Csillagvár Művészeti Alapítványban. Az egyesületbe való bekapcsolódás az egyik legmeghatározóbb eleme az életemnek, mivel a néptánc, a népzene és a néptánccsoport hatást gyakorol a létezésemre. Folyamatosan ismerkedünk a Kárpát- medence tájegységeinek népi kultúrájával, és rengeteg élményben gazdagodtunk az évek során. A magyar kultúránk ápolása, népdalkincsünk átadása, a hagyományőrzés fontossága számomra egyszerre jelenti a gyökereimet és a mindennapokban megélt valóságot.
Az óvodapedagógusi pálya régóta közel áll a szívemhez, mert mindig szerettem a gyerekekkel játszani, foglalkozni. Többgenerációs pedagógus családból származom, így mindig mintaként szolgált előttem az, ahogyan a családtagjaim átadják a tudásukat a jövő nemzedékének. Az egyetem első évét idén fejeztem be, azonban hatalmas lehetőségnek látom a Kőrösi Csoma Sándor Programban való részvételt, így a tanulmányaimat a jövő tanévben folytatom, remélhetőleg rengeteg új tapasztalattal és tudással gazdagodva.
Célom, hogy az angliai magyar diaszpóra tagjaival szélesebb körben megismertessem a magyar kultúrát, a néphagyományokat, a népdalokat és néptáncot, valamint, a magyar óvodapedagógiai hagyományokat követve szeretném átadni a fogadó szervezeteim, a Basingstoke-i Magyar Közösségi Iskola, a Readingi, illetve a Southamptoni Magyar Iskola óvodáskorú gyermekeinek a magyar népmeséket, mondókákat, énekeket. A Kőrösi Csoma Sándor Programban való részvétellel az a célom, hogy a külhoni magyarok és gyermekek ne felejtsék el kultúránkat, gyönyörű nyelvünket és a magyar gyökereiket.