„Most, mikor ugyanúgy, mint mindig, legfőbb ideje, hogy.” (Tandori Dezső)
Budapesten születtem, öt testvér közül első és egyetlen lányként. A családom nagy része vidéken él, ezért kisgyermekkortól kezdve sokat utaztunk, és sokat láthattam hazánk kulturális és természeti gazdagságából, felfedezhettem Magyarország szépségeit. Ugyanakkor életem jelentős részét a fővárosban töltöttem, itt végeztem iskoláimat is, idén fejeztem be felsőfokú tanulmányaimat a Károli Gáspár Egyetem Hittudományi Karán, református lelkész-teológus szakon.
Tanulmányaim alatt kétszer is hosszabb, három-öt hónapos időszakot töltöttem az Egyesült Államokban illetve Észak-Írországban; külföldi tartózkodásaim alatt tanultam meg igazán értékelni magyar hátteremet, kulturális és nemzeti örökségemet. Ugyanakkor ezek a hónapok tanítottak meg arra is, hogyan tudom sikeresen ötvözni a külföldi létet és kultúrát saját identitásommal, mindezt úgy, hogy abból helyi ismerőseim, barátaim és én is kölcsönösen épülhessünk.
Mindezek a tapasztalatok segítenek abban, hogy a Kőrösi Csoma Sándor Program ösztöndíjának ideje alatt a gyülekezet lelkészeként, vezetőjeként elősegíthessem a tagok lelki és hitbeli növekedését; itthoni kapcsolataim segítségével ösztönözhessem a gyülekezetet magyarországi és egyéb magyar nyelvű gyülekezetekkel való kapcsolat felvételére illetve megerősítésére, és szeretnék ezzel is hozzájárulni a helyi magyar közösség összetartozásának, életének megerősödéséhez.