„Nincs szebb kora az emberiségnek, mint az első ifjúság évei. Azon láncok, melyek akkor köttetnek, nem szakadnak el örökké, mert nem a világban kerestünk még akkor barátokat, hanem barátainkban leltük fel az egész világot.” (Kölcsey Ferenc)
A második évben lehetőséget kaptam arra, hogy a madridi MADACH Egyesületnél folytassam az elkezdett munkát. Az elmúlt időszakban számos területen szereztem tapasztalatot: a magyar nyelv oktatásában, tananyagok összeállításában és gyermekfoglalkozások vezetésében éppúgy, mint a közösségi és kulturális élet szervezésében.Egyik legnagyobb kedvencem a táncház és a rendszeres olvasóklub szervezése volt. Részt vettem rendezvények és táborok lebonyolításában, marketing- és adminisztratív feladatokban, pályázatírásban és kommunikációs tevékenységekben, valamint a közösség kulturális örökségének ápolásában, könyvtárrendezésben is.
Rengeteget tanultam az egyesület tagjaitól, mind szakmailag, mind emberileg, és hálás vagyok, hogy ennek sokszínű munkának újra részese lehetek. Már alig várom az idei kalandokat, amelyek bizonyára ismét komoly kihívások elé állítanak, de bízom benne, hogy ebben az évben is sikerül olyan közvetlen kapcsolatokat kialakítanom az itt élő magyarokkal, mint tavaly. Úgy érzem, hogy a mindennapokban és az ünnepi alkalmak során végzett közös munkánk révén nemcsak a közösség életét gazdagítjuk, hanem együtt erősítjük a magyar identitást és az összetartozás érzését is.
